Otthonra lelt az afrikai pásztorgém Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Tudomány

Európa-szerte terjed, most a Cserebökényi pusztákon láttak egyszerre nyolc példányt más gémek társaságában.

Pásztorgémeket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Cserebökényi pusztákon a közelmúltban – adta hírül a nemzeti park.

Előbb a Veker-éri halastavakon, egy lecsapolt tómederben egyet figyeltek meg, majd Nagytőke-Szikháton (Csongrád-Csanád megye) egyszerre nyolc példányt láttak. A marhák közelében eszegettek, az itatónál. 

„Különleges látvány volt, ahogyan zsákmányszerzés közben úgy mozogtak, mintha táncot jártak volna. Egy példányon jelölőgyűrűk is voltak: bal lábán egy ornitológiai fémgyűrű, jobb lábán pedig egy háromjegyű kódot tartalmazó, színes gyűrű. Az utóbbi alapján az MME Monitoring Központja megállapította, hogy a pásztorgémet idén júniusban, a szegedi Fehér-tavon gyűrűzték” – közölte a nemzeti park. 

A pásztorgém fehér színű, a többi gémfajhoz képest kisebb testű, rövidcsőrű madár. Költési időszakban a feje tetején, a mellén és a háta egy részén narancsságra színűre változik a toll. Elsősorban vízi rovarokkal táplálkozik, de a legelő háziállatokat is szívesen követi, mert az általuk felzavart kisebb-nagyobb rovarokat, sáskákat szereti.  

Eredetileg az afrikai szavannákon él, de sikeresen terjeszkedik, és már több kontinensen is költ. Hozzánk a mediterrán vidékekről vetődött el. Előbb csak kóborló példányaival lehetett találkozni, 2011-ben a Hortobágyon már költeni is látták. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén 2017-ben költött először, a Kenderesszigeti-halastavakon. A Kis-Sárréten 2021-ben két pár, 2022-ben 3 pár, 2023-ban pedig már öt pár költését jegyezték fel, idén azonban nem találtak fészken ülő pásztorgémet. Ezért is örültek meg most nagyon a Cserebökényben látott példányoknak, amelyek nagy kócsagokkal, szürke gémekkel és sirályokkal eszegettek együtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.