Otthonra lelt az afrikai pásztorgém Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Tudomány

Európa-szerte terjed, most a Cserebökényi pusztákon láttak egyszerre nyolc példányt más gémek társaságában.

Pásztorgémeket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Cserebökényi pusztákon a közelmúltban – adta hírül a nemzeti park.

Előbb a Veker-éri halastavakon, egy lecsapolt tómederben egyet figyeltek meg, majd Nagytőke-Szikháton (Csongrád-Csanád megye) egyszerre nyolc példányt láttak. A marhák közelében eszegettek, az itatónál. 

„Különleges látvány volt, ahogyan zsákmányszerzés közben úgy mozogtak, mintha táncot jártak volna. Egy példányon jelölőgyűrűk is voltak: bal lábán egy ornitológiai fémgyűrű, jobb lábán pedig egy háromjegyű kódot tartalmazó, színes gyűrű. Az utóbbi alapján az MME Monitoring Központja megállapította, hogy a pásztorgémet idén júniusban, a szegedi Fehér-tavon gyűrűzték” – közölte a nemzeti park. 

A pásztorgém fehér színű, a többi gémfajhoz képest kisebb testű, rövidcsőrű madár. Költési időszakban a feje tetején, a mellén és a háta egy részén narancsságra színűre változik a toll. Elsősorban vízi rovarokkal táplálkozik, de a legelő háziállatokat is szívesen követi, mert az általuk felzavart kisebb-nagyobb rovarokat, sáskákat szereti.  

Eredetileg az afrikai szavannákon él, de sikeresen terjeszkedik, és már több kontinensen is költ. Hozzánk a mediterrán vidékekről vetődött el. Előbb csak kóborló példányaival lehetett találkozni, 2011-ben a Hortobágyon már költeni is látták. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén 2017-ben költött először, a Kenderesszigeti-halastavakon. A Kis-Sárréten 2021-ben két pár, 2022-ben 3 pár, 2023-ban pedig már öt pár költését jegyezték fel, idén azonban nem találtak fészken ülő pásztorgémet. Ezért is örültek meg most nagyon a Cserebökényben látott példányoknak, amelyek nagy kócsagokkal, szürke gémekkel és sirályokkal eszegettek együtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.