Palkovics az MTA ellen: ki nyeri a háborút?

Tudomány

Az MTA vezetése rántotta el először a kormányt a Palkovics Lászlóval folytatott furcsa tárgyalások során. Több kutató szerint azonban a miniszternek sincsenek ütőkártyái - helyzetjelentés Palkovics tudomány elleni háborújáról: részletek a friss Magyar Narancsban.

Nemcsak a közvéleményt, az MTA kutatóintézeteinek dolgozóit is meglepte, amikor a hónapokig sehova nem vezető tárgyalássorozat után Lovász László, az MTA elnöke és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közös szándéknyilatkozatot adott ki az Akadémia kutatóintézeti hálózatának átalakításáról.

A március 8-i dokumentum szerint Lovász „tudomásul veszi”, hogy a kormány az MTA szervezetén kívül működtetné a kutatóhelyeket, és belemegy abba is, hogy az intézetek irányító testületébe vagy testületeibe a jövőben felerészt a kormány delegáljon tagokat. Cserébe az MTA megtarthatja a vagyonát, és úgy tűnik, megkapja a 2018-ra jóváhagyott költségvetési támogatását is. A szöveg utal arra – igaz, konkrétumok és garanciák nélkül –, hogy a kutatóintézet-hálózat egyben maradhat, finanszírozása kiszámítható lesz, és használhatja az MTA brandjét.

Csakhogy számos kutató, a tárgyalásokra rálátó jól informált forrásunk szerint az MTA vezetősége bedőlt Palkovics blöffjének. „Bár a kormány is engedett bizonyos kérdésekben, nem volt szerencsés a szándéknyilatkozat megfogalmazása. Palkovics mesterien tudja a részleges eredményeket teljes győzelemként kommunikálni, ebből is azt hozza majd ki, hogy az MTA elfogadta az ő koncepcióját” – mondta egy, a folyamatokat ismerő akadémiai forrásunk, aki a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte.

Palkovics csúnyán néz

Palkovics csúnyán néz

Fotó: MTI/Mohai Balázs

 

Kérdés, hogyan dönt a szándéknyilatkozatról, a tárgyalások folytatásáról a tudós testület elnöksége. Erről Lamm Vanda, az MTA elnökségi tagja, a gazdaság- és jogtudományok osztályának elnöke ezt mondta lapunknak: „Az elnökség véleményét nem tudom megjósolni. Beszéltem olyanokkal – mondta –, akik jó kompromisszumnak tartják a szándéknyilatkozatot, és olyanokkal is, akik nem. Nekem nagyon nem tetszik, mert a kormányzati beleszólás a tudományos szabadság elvével ellentétesen a politikától teszi függővé a kutatást. Ráadásul, mivel nem indokolják az átalakítást, sanda szándék gyanítható a minisztérium részéről.”

Azt, hogy miképpen taktikázott Palkovics, hogyan vette rá Lovászt a nyilatkozat aláírására, mivel hitegetik a kutatókat, illetve mivel zsarolja a kormány az Akadémiát, és mi vár az MTA-ra, ha belemegy ebbe az alkuba, a friss Magyar Narancsból értesülhet. Cikkünkből az is kiderül, maga Orbán Viktor hogyan viszonyul Palkovics terveihez.

A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.