Először nyerte el nő a nagy presztízsű Abel-díjat

  • narancs.hu
  • 2019. március 19.

Tudomány

A Norvég Tudományos Akadémia első ízben ítélte oda női tudósnak a matematikai Nobel-díjként is emlegetett elismerést.

Karen Uhlenbeck, az austini University of Texas professzora nyerte a 2018-as Abel-díjat, a matematika legrangosabb nemzetközi díját, az analízis, a geometria és a matematikai fizika területén kifejtett alapvető hatásáért kapta az indoklás szerint az elismerést. Többek között a kvantumtérelmélet fizikájában azóta általánosan alkalmazott matematikai alapvetések fűződnek a nevéhez, munkássága jelentősen hozzájárult a részecskék közötti kölcsönhatások leírásához. A Princetonban élő 76 éves matematikus a szimbolikus elismeréséhez 700 ezer dollárt is kapott – írja az Index a New York Times hírére hivatkozva.

A díjat, amely a világ egyik legjelentősebb tudományos kitüntetése, Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították 2002-ben hiánypótló elismerésként, hiszen az 1895-ben alapított Nobel-díj a matematikusokat nem jutalmazza, és évente ítéli oda kiemelkedőt alkotó matematikusoknak a norvég tudományos akadémia. A megosztott díjakkal együtt idáig 19-en kapták meg a norvég elismerést, köztük a magyar Szemerédi Endre és a magyar származású Lax Péter.

Szemerédi Endrével 2012-es díjazása után interjúztunk.

Mostanában már pironkodva elismerik

Két hete nyerte el az egyik legrangosabb kitüntetést, a matematikai Nobel-díjként is aposztrofált Abel-díjat. A már évtizedek óta az amerikai Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén oktató Szemerédi Endre az általa művelt szakterület különlegességéről, a matematika magánvaló szépségéről és sokszor jeles felfedezők számára is láthatatlan távlati hasznáról beszélt nekünk, továbbá arról is, mit tartanak a számok, halmazok és gráfok tudósai egymás szakterületéről.

 

Lead-kép: http://www.abelprize.no

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.