Politikusképzés Magyarországon - Aki tudja, csinálja

  • Valuska László
  • 2006. február 16.

Tudomány

Magyarországon a politikusok megítélése mérsékelten kedvező. Az általános bizalmatlanság ellenére mégis sokan készülnek erre a pályára. A pártok utánpótlásképző műhelyei mellett három iskola foglalkozik a jövő politikusainak képzésével.

Magyarországon a politikusok megítélése mérsékelten ked-vező. Az általános bizalmatlanság ellenére mégis sokan készülnek erre a pályára. A pártok utánpótlásképző műhelyei mellett három iskola foglalkozik a jövő politikusainak képzésével.

"Sokáig azt hittem, hogy a politika nem az én dolgom" - mondja Mencigár Ferenc vállalkozó, aki 58 évesen kezdte el a pécsi jogi kar szervezésében működő politikusképző kurzust, majd hat évig volt alpolgármester a dél-dunántúli Hobolon. Politikai karrierje helyi szinten indult, ám kihívásnak érezte a tanulást, ami talán segítséget nyújt abban, hogy sikerrel készülhessen fel a tavaszi választásokra, amikor független jobboldali jelöltként próbál bekerülni az Országgyűlésbe. Elhivatottság és valami naiv tenni akarás vezeti talán a tanulókat. Kövér Mónika mosolyogva meséli: a családja meg sem lepődött, amikor bejelentette, hogy beiratkozik a Delta Politikai Iskolába. A Delta és a pécsi iskola kimondottan politikusokat szeretne kinevelni, míg a harmadik ilyen intézmény, a Századvég Politikai Iskola "nyitva hagyja a lehetőséget: a hallgató ugyanúgy lehet a politika külső szemlélője, elemzője, mint lelkes érdeklődő, vagy akár olyan személyiség, aki politikaformáló tényező" - magyarázza Szentmihályi Gergely, aki a Századvég iskoláját végzi. Dessewffy Tibor, a Demosz elnöke szerint: "A mindennapi ügymeneten túl mindenki érzi, hogy szükség van egy gondolati, elméleti megalapozásra. Magyarországon a politikus általában jogi egyetemet végez el, és az ott szerzett tudásnak a nagy része értelmezhetetlen a politika számára."

A demokratikus közélet

kiépülésében jelentős szerepet játszott a Századvég, amely 1991-ben indította el po-litikai képzését. Stumpf István, az iskola ala-pítója ösztöndíjasként hosszabb időt töl-tött különböző amerikai alapítványoknál, ott szerzett tapasztalataira támaszkodott a hazai rendszer kiépítésénél. A Harvard, illetve a George Washington University politikusképző "leányvállalatai" szolgáltak modellül a politikai és a felsőoktatási életbe is egyre jobban beágyazódott intézmény számára - árulja el Zászlós Ágnes oktatásszervező. Elképzelhető, hogy a Századvég a felsőoktatás átszerveződése miatt a nappali képzésben is szerepet vállal majd, erről már tárgyalások folynak. "A Századvég Politikai Iskola megalakulásakor hatalmas űrt töltött be, mivel akkoriban ez volt az egyetlen hely Magyarországon, ahol a politika iránt érdeklődők gyakorlati ismereteket szerezhettek" - emlékszik vissza Kalmár Péter, a Manmore Training ügyvezetője és trénere, aki jelen volt a Századvég és a Demosz indulásakor is. A jobboldali agytrösztnek tartott intézmény számára nagy előnyt jelent a tizenöt év, ugyanis azóta elérték, hogy a kurzus a Budapesti Corvinus Egyetem (amelynek Budapesten és Egerben is van kihelyezett tagozata) akkreditált posztgraduális képzésévé váljon. A három iskola közül ez igyekszik leginkább bekapcsolódni a magyarországi felsőoktatás hagyományába, így a szigorlatok, záróvizsgák és a diplomadolgozat mellett heti három tanítási nap áll a diákok rendelkezésére. A képzés első évében az elméleti ismereteket szerezhetik meg a tanulók, ennek során alkotmánytant, politikaelméletet és -történetet, összehasonlító politológiát tanulnak, majd a második évben a gyakorlati képzésre esik a hangsúly, amely magában foglalja az érdekérvényesítés, közvélemény-kutatás, szervezetpszichológia, retorika tantárgyakat. Ismert szakemberek tanítanak itt, köztük Navracsics Tibor, Orbán Viktor kabinetfőnöke, Róka Jolán kommunikációkutató, Síklaki István szociálpszichológus és Kumin Ferenc politológus. A kurzus végén politikai kommunikációs vagy közpolitika-diplomát lehet szerezni, bár túlnyomórészt az előbbit választják a tanulók, mert azzal több lehetőségük lesz a szakmában. A Századvég büszke arra, hogy különböző beállítottságú, hátterű emberek jelentkeznek hozzájuk, mert "az egy dolog, hogy jobboldali értékeket vallunk, de ennél sokkal heterogénebb az iskola" - ahogy Zászlós Ágnes fogalmaz. Így orvosokat, mérnököket, cigány-önkormányzati képviselőket, vendéglátósokat is találhatunk az ott tanuló közel hetven diák között. A 130 ezer forintos féléves tandíj a posztgraduális képzésekhez viszonyítva nem számít elrettentőnek, ráadásul államilag elismert papírt kapnak a végzett hallgatók, amiről ugyan nehéz megmondani, mennyit ér a politika gyakorlatában, de sokaknak fontos.

"Nem követtünk semmilyen nemzetközi modellt, hiszen ilyen oktatás Magyarországon még nem folyik" - jegyzi meg dr. Horváth Csaba tagozatvezető a Pécsi Tudo-mányegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2005 novemberében indult felnőttképzésről. Egy egyetemi csapat dolgozott az induláson: folyamatosan bővítették a képzés struktúráját, nagy hangsúlyt fektetve a tréningekre. Az itt tanító tanároktól (Törőcsik Mária közgazdász, Nagy Endre szociológus) tizenkét alkalomból álló kurzus során sűrítve, nagy dózisban kapják a tanulók az információkat. A tantárgyak a marketing és a kommunikáció területeit igyekeznek árnyaltabban bemutatni, mivel "a legfőbb probléma a politikusainkkal a szakértelem hiánya és a magatartási zavarok" - állítja Horváth Csaba.

Ezért fontos

a személyiségfejlesztő és kommunikációs tréning, a viselkedéskultúra, a politikai és a személyiségmarketing, a médiaarculat, a tárgyalástechnika, amelyek mellett az államháztartási és a közbeszerzési ügyek, a büntetőjog és a karrier-tanácsadás kap kiemelt szerepet a tantervben. A képzés számít a civil szervezetek képviselőire, aktivistákra, illetve azokra, akik indulni szándékoznak a parlamenti vagy az önkormányzati válasz-tásokon. "A politikának több szintje van, és minél lejjebb megyünk, annál inkább kitűnik a szakértelem, a képzés hiánya, mint ez a községi önkormányzatoknál látható. Ezért óriási igény lenne politikusaink képzésére, amit a pártok saját iskolái nem tudnak pótolni" - mondja dr. Horváth Csaba. Jelenleg huszonegy tanuló vesz részt az órákon - van köztük karnagy és nyugdíjas bányász -, többségükre jellemző, hogy a helyi politika aktív tagja. Mencigár Ferenc elégedett az órákkal, ő elméleti képzésre számított, de mint mondja: "Itt elmagyarázzák, miről szól a politika, és hogy nem a politizálás a fontos, hanem az, ahogy politizálok."

A Demosz napokban induló politikusiskolájában harmincan kezdik tanulmányaikat, hogy idővel végre megújuljon a magyar baloldal - legalábbis Gyurcsány Ferenc meg-nyitóbeszéde szerint. "A baloldalt régóta frusztrálta a háttérképzés hiánya" - kezd bele az iskola történetébe Dessewffy Tibor, majd hozzáteszi: "Az egyre jobban bonyolódó politika üzemszerű működésében egyre többféle készségre van szükség a médiaszerepléstől a különböző szakpolitikákig. Miniszterelnököt nem lehet képezni, az terem. De nem lehet megvárni, hogy egy politikailag képzett csapat alakuljon ki." Horváth Patrik az iskola baloldalisága mellett fontosnak tartja, hogy végre "politikai menedzsereket, megoldó embereket" képeznek olyan módszerekkel, amelyek eddig a vezetőképzésre voltak jellemzők. Az itthon rendkívül magasnak tűnő tandíj (1 millió 950 ezer forint) nemzetközi szinten és az üzleti képzések között nem számít kirívónak, ráadásul az egyéves oktatás során megpróbálnak eddig nem használt didaktikai elemeket beépíteni a tantervbe. "Egyre nagyobb szükségünk van olyan politikusokra, akik nemcsak a retorikában jelesked-nek, de képesek egy a köz számára fontos ügyet, illetve az azt megvalósító csapatot sikeresen menedzselni - mondja a képzésről Kalmár Péter. - Eredményorientált gondolkodást és a hatékonyság iránti érzékenységet szeretnénk tanítani, hallgatóinknak meg kell tanulniuk okosabban gazdálkodni az idővel, az erőforrásokkal és a személyes készségekkel." A menedzserszemlélet megalapozása Dessewffy szerint azért fontos, mert a teljesítményben, az ígéretek valóra váltásában borzasztó nagy a hiány: nincs meg az a kompetencia, hogy valamit az elejétől a végéig végigvigyenek, megvalósítsanak. Az iskola is ehhez az elvhez igazodik a háromszintű modulrendszerrel. Az oktatási modul a következő elméleti területeket foglalja magában: hálózatelmélet, politikatörténet és -elmélet, politológia, közgazdasági gondolkodás, döntéshozatal, társadalom-lélektan, kormányzás, média. A neves ta-nárok (többek között Csepeli György informatikai államtitkár, Sárközy Tamás jogász-professzor, Karvalits László közgazdász) előadásai mellett nagy hangsúlyt fektetnek az online oktatásra is. Kalmár Péter a nehézséget a készségfejlesztő tárgyak integrálá-sában látja, így ez a képzés módszerében igyekszik a politikai kultúrát a személyes készségek fejlesztésén keresztül erősíteni. Ebben a modulban különböző tréningeken a "cselekvés útján való tanulás" elvét alkalmazzák, így a csapatépítő, szerep- és motivációs gyakorlatok végén a személyre szabott visszacsatolások által nagyobb hatékonyságot érhetnek el a tanulók. Az utolsó modulban különböző feladatokon keresztül kell számot adni a felelősségteljes csapatirányítás, a projektmunka és a döntéshozatal sajátosságairól.

Nehéz választani az iskolák között annak a politikusi pályára vágyó személynek, akinek van pénze, ideje, és egyik párttal sem szimpatizál különösebben. Ez a hármasság azonban egészen kevesekre jellemző - ők meg nem kezdenek politikai karrierbe. De a többiek választhatnak rövidebb vagy hosszabb képzést, olcsóbb vagy drágább tandíjat, esetleg ideológiát. Az iskolák igazi versenye akkor indul el, amikor a kikerülő tanulók a hazai politika vezetőivé válnak.

Neked ajánljuk