Ritka régészeti esemény: rabszolgacsalád szállását tárták fel Pompejiben

  • narancs.hu
  • 2021. november 7.

Tudomány

A jelentős felfedezés gazdagítja ismereteinket a kevéssé ismert társadalmi rétegek pompejiek mindennapjairól.

A rabszolgák életkörülményeibe ritka bepillantást engedő helyiséget – egy rabszolgacsalád dísztelen lakhelyeként is szolgáló tárolóhelyiséget – tártak fel Pompeji ókori romvárosban. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter bejelentése szerint "jelentős felfedezésről van szó, amely gazdagítja ismereteinket a régi pompejiek mindennapjairól, különös tekintettel a kevéssé ismert társadalmi rétegekre".

Egy kis alapterületű, de kiváló állapotban fennmaradt hálószobát ástak ki a vulkán által maga alá temetett Pompeji Civitia Giuliana elővárosában – a pompeji városfaltól mintegy 700 méterre északra – egy villában, tőszomszédságában annak helyiségnek, ahol januárban egy ugyancsak jó állapotban fennmaradt ceremoniális szekeret fedeztek fel.

A 14 négyzetméteres kamrának-rabszolgaszobának egyetlen, magasan elhelyezkedő ablaka van, falai teljesen dísztelenek. A teremben találtak három egyszerű ágyat, kötelek által tartott fapriccset, két 1,7 méterest és egy 1,4 méterest, ez utóbbit vélhetően a családban lévő gyermek használta. Az ágyakra lepedőt vagy szőnyeget teríthettek az alváshoz. Egy faládában fém- és textiltárgyakat fedeztek fel, melyek lószerszám részei lehettek, továbbá faszerkezetet, amely egy szekér – vélhetően a korábban talált szertartáskocsi – kormányzására szolgálhatott. Az ágyak alatt éjjeliedények és más személyes tárgyak voltak, az egyik sarokban nyolc, a villa urának birtokát képező amforát – háztartási tárolóedényt – találtak.

"Olyasmit látunk itt, ami többnyire árnyékban marad" – mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója, arra utalva, hogy a tárgyi és írásos emlékek rendszerint csak a társadalom felsőbb rétegének életéről szolgálnak információval.

A Földközi-tengerre széles kilátást nyújtó villa az utóbbi időszak egyik legjelentősebb pompeji felfedezése. Azután tárták fel, hogy rendőrök 2017-ben vélhetően fosztogatók által ásott alagutakra bukkantak. A villában megtalálták két ember csontvázát is, egy tehetős emberét és férfi rabszolgájáét, akiket menekülés közben érhetett utol a Vezúv kőzuhataga és hamufelhője. 2018-ban három ló maradványait találták meg egy másik helyiségben.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.