Ritka régészeti esemény: rabszolgacsalád szállását tárták fel Pompejiben

  • narancs.hu
  • 2021. november 7.

Tudomány

A jelentős felfedezés gazdagítja ismereteinket a kevéssé ismert társadalmi rétegek pompejiek mindennapjairól.

A rabszolgák életkörülményeibe ritka bepillantást engedő helyiséget – egy rabszolgacsalád dísztelen lakhelyeként is szolgáló tárolóhelyiséget – tártak fel Pompeji ókori romvárosban. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter bejelentése szerint "jelentős felfedezésről van szó, amely gazdagítja ismereteinket a régi pompejiek mindennapjairól, különös tekintettel a kevéssé ismert társadalmi rétegekre".

Egy kis alapterületű, de kiváló állapotban fennmaradt hálószobát ástak ki a vulkán által maga alá temetett Pompeji Civitia Giuliana elővárosában – a pompeji városfaltól mintegy 700 méterre északra – egy villában, tőszomszédságában annak helyiségnek, ahol januárban egy ugyancsak jó állapotban fennmaradt ceremoniális szekeret fedeztek fel.

A 14 négyzetméteres kamrának-rabszolgaszobának egyetlen, magasan elhelyezkedő ablaka van, falai teljesen dísztelenek. A teremben találtak három egyszerű ágyat, kötelek által tartott fapriccset, két 1,7 méterest és egy 1,4 méterest, ez utóbbit vélhetően a családban lévő gyermek használta. Az ágyakra lepedőt vagy szőnyeget teríthettek az alváshoz. Egy faládában fém- és textiltárgyakat fedeztek fel, melyek lószerszám részei lehettek, továbbá faszerkezetet, amely egy szekér – vélhetően a korábban talált szertartáskocsi – kormányzására szolgálhatott. Az ágyak alatt éjjeliedények és más személyes tárgyak voltak, az egyik sarokban nyolc, a villa urának birtokát képező amforát – háztartási tárolóedényt – találtak.

"Olyasmit látunk itt, ami többnyire árnyékban marad" – mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója, arra utalva, hogy a tárgyi és írásos emlékek rendszerint csak a társadalom felsőbb rétegének életéről szolgálnak információval.

A Földközi-tengerre széles kilátást nyújtó villa az utóbbi időszak egyik legjelentősebb pompeji felfedezése. Azután tárták fel, hogy rendőrök 2017-ben vélhetően fosztogatók által ásott alagutakra bukkantak. A villában megtalálták két ember csontvázát is, egy tehetős emberét és férfi rabszolgájáét, akiket menekülés közben érhetett utol a Vezúv kőzuhataga és hamufelhője. 2018-ban három ló maradványait találták meg egy másik helyiségben.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.