Ritka régészeti esemény: rabszolgacsalád szállását tárták fel Pompejiben

  • narancs.hu
  • 2021. november 7.

Tudomány

A jelentős felfedezés gazdagítja ismereteinket a kevéssé ismert társadalmi rétegek pompejiek mindennapjairól.

A rabszolgák életkörülményeibe ritka bepillantást engedő helyiséget – egy rabszolgacsalád dísztelen lakhelyeként is szolgáló tárolóhelyiséget – tártak fel Pompeji ókori romvárosban. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter bejelentése szerint "jelentős felfedezésről van szó, amely gazdagítja ismereteinket a régi pompejiek mindennapjairól, különös tekintettel a kevéssé ismert társadalmi rétegekre".

Egy kis alapterületű, de kiváló állapotban fennmaradt hálószobát ástak ki a vulkán által maga alá temetett Pompeji Civitia Giuliana elővárosában – a pompeji városfaltól mintegy 700 méterre északra – egy villában, tőszomszédságában annak helyiségnek, ahol januárban egy ugyancsak jó állapotban fennmaradt ceremoniális szekeret fedeztek fel.

A 14 négyzetméteres kamrának-rabszolgaszobának egyetlen, magasan elhelyezkedő ablaka van, falai teljesen dísztelenek. A teremben találtak három egyszerű ágyat, kötelek által tartott fapriccset, két 1,7 méterest és egy 1,4 méterest, ez utóbbit vélhetően a családban lévő gyermek használta. Az ágyakra lepedőt vagy szőnyeget teríthettek az alváshoz. Egy faládában fém- és textiltárgyakat fedeztek fel, melyek lószerszám részei lehettek, továbbá faszerkezetet, amely egy szekér – vélhetően a korábban talált szertartáskocsi – kormányzására szolgálhatott. Az ágyak alatt éjjeliedények és más személyes tárgyak voltak, az egyik sarokban nyolc, a villa urának birtokát képező amforát – háztartási tárolóedényt – találtak.

"Olyasmit látunk itt, ami többnyire árnyékban marad" – mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója, arra utalva, hogy a tárgyi és írásos emlékek rendszerint csak a társadalom felsőbb rétegének életéről szolgálnak információval.

A Földközi-tengerre széles kilátást nyújtó villa az utóbbi időszak egyik legjelentősebb pompeji felfedezése. Azután tárták fel, hogy rendőrök 2017-ben vélhetően fosztogatók által ásott alagutakra bukkantak. A villában megtalálták két ember csontvázát is, egy tehetős emberét és férfi rabszolgájáét, akiket menekülés közben érhetett utol a Vezúv kőzuhataga és hamufelhője. 2018-ban három ló maradványait találták meg egy másik helyiségben.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.