Ritka régészeti esemény: rabszolgacsalád szállását tárták fel Pompejiben

  • narancs.hu
  • 2021. november 7.

Tudomány

A jelentős felfedezés gazdagítja ismereteinket a kevéssé ismert társadalmi rétegek pompejiek mindennapjairól.

A rabszolgák életkörülményeibe ritka bepillantást engedő helyiséget – egy rabszolgacsalád dísztelen lakhelyeként is szolgáló tárolóhelyiséget – tártak fel Pompeji ókori romvárosban. Dario Franceschini olasz kulturális miniszter bejelentése szerint "jelentős felfedezésről van szó, amely gazdagítja ismereteinket a régi pompejiek mindennapjairól, különös tekintettel a kevéssé ismert társadalmi rétegekre".

Egy kis alapterületű, de kiváló állapotban fennmaradt hálószobát ástak ki a vulkán által maga alá temetett Pompeji Civitia Giuliana elővárosában – a pompeji városfaltól mintegy 700 méterre északra – egy villában, tőszomszédságában annak helyiségnek, ahol januárban egy ugyancsak jó állapotban fennmaradt ceremoniális szekeret fedeztek fel.

A 14 négyzetméteres kamrának-rabszolgaszobának egyetlen, magasan elhelyezkedő ablaka van, falai teljesen dísztelenek. A teremben találtak három egyszerű ágyat, kötelek által tartott fapriccset, két 1,7 méterest és egy 1,4 méterest, ez utóbbit vélhetően a családban lévő gyermek használta. Az ágyakra lepedőt vagy szőnyeget teríthettek az alváshoz. Egy faládában fém- és textiltárgyakat fedeztek fel, melyek lószerszám részei lehettek, továbbá faszerkezetet, amely egy szekér – vélhetően a korábban talált szertartáskocsi – kormányzására szolgálhatott. Az ágyak alatt éjjeliedények és más személyes tárgyak voltak, az egyik sarokban nyolc, a villa urának birtokát képező amforát – háztartási tárolóedényt – találtak.

"Olyasmit látunk itt, ami többnyire árnyékban marad" – mondta Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója, arra utalva, hogy a tárgyi és írásos emlékek rendszerint csak a társadalom felsőbb rétegének életéről szolgálnak információval.

A Földközi-tengerre széles kilátást nyújtó villa az utóbbi időszak egyik legjelentősebb pompeji felfedezése. Azután tárták fel, hogy rendőrök 2017-ben vélhetően fosztogatók által ásott alagutakra bukkantak. A villában megtalálták két ember csontvázát is, egy tehetős emberét és férfi rabszolgájáét, akiket menekülés közben érhetett utol a Vezúv kőzuhataga és hamufelhője. 2018-ban három ló maradványait találták meg egy másik helyiségben.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.