Folyóirat

Rubicon

  • - barotányi -
  • 2014. május 24.

Tudomány

A patinás történeti folyóirat rendre erős megjelenéseket produkál: a Zrínyi Ilonát címlapra állító és a magyarországi szovjet háborús rémtetteket felemlegető februári, illetve a Dózsa-felkeléssel és a 44-es német megszállással is foglalkozó márciusi szám után tavaszi dupla számukban zömmel a százéves sztorival, az első nagy világégéssel foglalkoznak.

Ne higgyük, hogy mindent tudunk róla - erre számos remek tanulmány is figyelmeztet. Láthatjuk a háború kitörésének szomorú lépcsőfokait: a szarajevói merénylettől Tisza István sokat vitatott háborús felelősségéig - utóbbi, amint Maruzsa Zoltán tanulmányából is kiderül, sokáig jogos óvatosságból húzta az időt, hogy végül szabad utat adjon a hadüzenetnek. Hahner Péter dolgozata egy másik szívós legendának ered utána: vajon tényleg virágokkal a puskacsőben indultak harcba a francia bakák? Ebből persze nem sok igaz, zömmel a hátuk közepére sem kívánták a háborút, de ha már ez volt a dolguk, elszántan végigharcolták - a rettenetes áldozatokkal járó győzelemig. A gazdag felhozatalból említenénk még Pollmann Ferenc extrém harci helyzetek okozta pánikszituációkról szóló cikkét, mely döbbenetes esettanulmányokkal szemlélteti, miként reagáltak a váratlan helyzetekre a Monarchia jórészt civilből lett katonái. A háború sötét arcának felvonultatása sem hiányzik, hiszen - gondoljon erről bármit a közvélemény - a civilek elleni tömeges és szervezett erőszak sem csak a második világháború találmánya. Megdöbbentőek a Bödőcs Gergely Erőszak, terror, brutalitás című dolgozatában idézett állítások: a k. u. k. hadsereg által a nagy háború első hónapjaiban kivégzett civilek száma 36 ezerre tehető, és már a Szerbia elleni első invázió alkalmával is vagy 3500-4000 szerb civilt gyilkoltak meg döbbenetes kegyetlenséggel. Szinte másodlagos is, hogy ehhez a bosz-szú, a félelem, a csoportpszichózis vagy a harctéri kudarcok szolgáltattak-e több muníciót.

2014/4-5., 145 oldal, 995 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.