Ha hinni lehet a legendáknak, az 1974-ben kitalált, majd prototípusként elkészített "bűvös" kocka eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére, illetve egy sajátos szerkezeti probléma orvoslására született. Rubik először egy 2x2x2-es kockával bajlódott, de nem boldogult könnyen a feladattal: egyszerre három tengely körül kellett forgatnia a kockát. A munka hosszas kísérletezéssel járt, ráadásul figyelembe kellett azt is vennie, hogy a 3x3x3-as idom ennél is bonyolultabb konstrukció: 26 kis kockából áll, s a 9-9 kockából álló egyes oldalak magukban is mozgathatók. Kezdetben speciális gumigyűrűkkel akarta egymáshoz illeszteni az építőelemeket, kevés sikerrel, ezért a problémát végül úgy oldotta meg, hogy a kockák az alakjuknál fogva tartsák meg egymást. A Rubik-kockák magukban rejtenek egy központi elemet, melyhez rögzítették a lapközépponti kockákat, emellett nyolc sarokelemből és 12 élkockából állnak: a forgathatóság miatt lekerekített élű, kicsiny kockákat Rubik először saját maga faragta ki, majd különböző színekkel jelölte meg az oldalakat.
| ||
Keresd a sárgát!
A magyar forgalmazásban bűvös kockaként szereplő játék megalkotása több szempontból is áttörésnek számított. Először is Rubik olyan háromdimenziós eszközt készített, melynek egyszerre több eleme mozog, de még jelentősebb vívmány, hogy a kocka - mozgassuk, tekergessük bármiképpen - mégis egy darabban marad. Ráadásul kifejezetten gusztusos, esztétikai értelemben is figyelemre méltó alkotás: a modern magyar tárgykultúra, a honi dizájn egyik maradandó alkotása. A színezésre Rubik külön gondot fordított: a kocka szabványos színleosztása olyan, hogy két-két párhuzamos lap színei éppen a sárga komponens meglétében vagy hiányában különbözzenek. Így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. A feltaláló saját bevallása szerint csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak elvileg, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, de jó fejtörő, amely a játékpiacon is megállja a helyét. Már 1975-ben szabadalmaztatni próbálta a kockát, végül 1977-ben sikerült neki. Később, a külföldi forgalmazásban külön gondot okozott a játék levédetése országról országra, versenyben az élelmes vetélytársakkal. 1977 karácsonyán megjelentek az első bűvös kockák a Triál üzleteiben, ám a közönség, utólag meglepő módon, csak lassan "harapott rá" az új játékra.
Kockára vetikTalán kevesen tudják, de Rubik Ernő személyisége nem kerülte el a filmkészítők figyelmét sem - habár a jeles játékkonstruktőr végül csak egyetlen filmben vállalt szerepet. 1983-ban fontos epizodistaként felbukkant Müller Péter Iván (Sziámi) filmjében, az Ex-Kódexben. Itt a két főszereplő, a különleges képességekkel rendelkező, a filmben Bárdos Deák Ágnes és Kistamás László által megformált testvérpár édesapját játszotta, ötleteibe, találmányaiba merülve. S ha maga Rubik e kivételtől eltekintve nem is mutatkozott a filmvásznon, legnevesebb találmánya annál nagyobb szerepet játszott. Sidney Lumet 1982-es Halálcsapda című filmjének már a plakátján is a Rubik-kockát használták egy sajátos grafikai megoldással, de az Armageddonban a Steve Buscemi által megformált botcsinálta űrhajós tekeri sikerrel, a Hellboyban az Abe Sapien nevű kétéltű karakter évtizedek alatt sem boldogul vele, az Engedj be című svéd kulthorrorban pedig a vámpírlány oldja meg a feladatot egy éjszaka alatt. A kocka témájára született popkuplét mindenki ismeri (The Barron Knights: Mr. Rubik), de figyelemre méltóak a Rubik-játékok számára készült nyolcvanas évekbeli magyar tévéreklámok, no meg a zenéik is: a Bábel torony ellenállhatatlan reklámdalából kölcsönöztük cikkünk címét is. |
Azután viszont elszabadult a pokol: személyes emlék, hogy 1979-ben a pécsi Triál-játékboltban többórás sorállás után vitték el az orrom elől az utolsót. Egyszer alighanem gazdaság- és társadalomtörténészek fogják kutatni a kocka buktatókban is gazdag sikertörténetét. Rubik Ernőt néha az a cég (az egykori Politoys - korábban Politechnika) vádolta alaptalanul üzérkedéssel, tiltott külkereskedelmi tevékenységgel, s próbálta sarokba szorítani, amely korábban egyedi jogokat szerzett a feltalálótól, hogy legyárthassa a kockát. Egy alkalommal még attól is eltiltották, hogy Japánba utazzon népszerűsíteni. Nem kis tétekről volt szó: 1980-ban 4, a következő évben már 7 milliót gyártottak nálunk a játékból. A sors különös fintora, hogy a Politoys ennek dacára néhány év múlva, még a szocializmus kellős közepén fizetésképtelenné vált. Hirtelen addig fokozódott a világ kockaéhsége, hogy a magyar cég felvásárolta a távol-keleti hamis játékokat is, s ezeket, minőségi problémák miatt, néha vissza is küldték a feladónak. Miután 1980-tól külföldön forgalmazni kezdték a játékot (a kockaexportot a Konsumex Magyar Külkereskedelmi Vállalat végezte az Ideal Toy amerikai játékcégen keresztül), világszerte kitört a kockaláz. Jellemző, hogy ez év januárjáig világszerte 350 milliót adtak el a feltaláló engedélyével már Rubik's Cube néven forgalmazott játékból - máig is ez minden idők legtöbb példányban eladott rejtvényjátéka. Eközben csak 1980-ban Magyarországon közel egymillió darabot vettek belőle a mániákus csavargatók. Később a hisztéria némileg alábbhagyott, de a kocka számos szempontból még mindig ugyanolyan izgalmat rejt, mint az aranykorban. Jellemző, hogy maga Rubik is számos játékot fejlesztett ki (Rubik-kígyó, bűvös négyzetek, Bábel tornya, Rubik-óra), ám népszerűségük meg sem közelítette a maga látszólagos egyszerűségében is zseniális kockáét. Ebből többfélét is kiötlött: 2x2x2-es gyógyverzió éppúgy létezik, mint 4x4x4-es - ez utóbbit Rubik's revenge, azaz "Rubik bosszúja" néven forgalmazzák: ez tán utalás arra, hogy a klasszikus kocka szabadalmát (mivel a forgalmazó nem volt elég gyors) időközben mások is lenyúlták. Rubik Ernő maga sem szenvedett hiányt szakmai és személyes elismerésekben. Kockáját 1980-ban Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában is kitüntették, 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art felvette építészeti és dizájngyűjteményébe is.
Ki teker a végén?
A türelemjáték valósággal kínálta magát a versenyzésre, s ennek megfelelően már vagy negyedszázada zajlanak kockaforgató összecsapások. Érdekesség, hogy Lábas Zoltán még 1982-ben tekert magyar rekordja (24,49 másodperc) csaknem két és fél évtizedig volt érvényben, de azóta sokat javultak a hazai csúcsok is. Jelenleg a klasszikus Rubik-kocka kiforgatásában (miként sok más kategóriában is) Baticz Milán tartja a magyar rekordot, aki 2012-ben 7 másodperc alá nyomta a szintidőt. A 3x3x3-as kockakirakás érvényes világrekordját a holland Mats Valk 2013-ban, a Zonhoven Open 2013 versenyen érte el: 5,55 másodperc alatt tekerte ki a kockát. Az átlagos kiforgatási idők alapján az ausztrál Feliks Zemdegs a rekordtartó, a 2013-as versenyen 6,54 másodperces átlagot ért el. 2012-ben magyar világcsúcs született a Rubik-kocka Eb-n, ahol Endrey Marcell a 3x3x3 vakon kirakás kategóriában 26,36 másodperc alatt teljesített, de tavaly óta e rekordot 24 másodperc alá szorította a lengyel Marcin Zalewski.
Látható, hogy kockarekordokat nem csak az egyszeri, kétkezes kiforgatás esetére tartanak fenn. Regisztrálnak csúcsot öt kirakás átlagából (ilyenkor biztos, hogy nem egy kicsúszott eredményről van szó), lehet versenyszerűen forgatni sötétkamrában, vakoknak szánt kockával, létezik világcsúcs egykezes forgatás esetére, de lehet csúcsot dönteni lábbal tekerés, 24 óra alatt a legtöbb kocka kirakása és a legfiatalabb versenyző kategóriában is (a csúcstartó nem egészen hatévesen járt sikerrel) - ahogy ki lehet rakni a kockát a víz alatt is, egyetlen levegővétellel. És már robot is tart rekordot: a Cube Stormer II. (melyet a Lego Mindstorm és a Samsung Galaxy 4 fejlesztett ki) már 3,25 másodperc alatt lerendezi a kockát. E robot és társai is megtekinthetők a múlt héten a Jersey Cityben található Liberty Science Centerben, többek között a feltaláló jelenlétében megnyitott nagyszabású Rubik-kiállításon (amely később világ körüli turnéra indul).
A kockáról született, sokszor a neten is fellelhető számtalan könyvben, cikkben bárki megtalálhatja a nyerő stratégiákat - no és persze azon alapvető trükköket, melyek segítségével éleket, sarkokat cserélhetünk vagy forgathatunk, s így könnyen, gyorsan kirakhatjuk a kockát. Az egyik ilyen népszerű módszer szerint előbb egy 2x2x2 szeletet kell rendezni, majd jöhet egy 2x2x3-as szekció - ezek után már csak a rendetlen sarkokat kell helyrerakni egy háromlépéses algoritmussal. A kocka sok tekintetben lenyűgöző matematikai távlatokat nyitott meg - főleg a csoportelmélet szempontjából. Már a kiforgatással elérhető állapotok száma is megdöbbentő: összesen 43252003274489856 000-féle matematikai értelemben vett permutáció képzelhető el - ez 43 trilliónyi lehetőség! (s ezt még fokozhatjuk, ha megjelöljük - ahogy némely játékon szokás - a lapközépi kockákat). De egy matematikus számára már annak kiderítése is igazi feladvány, hogy mi a legnagyobb lépésszám, amellyel egy képzett kockaforgató biztosan kirakhatja Rubik kedves játékát: ezt jellegzetes módon Isten számaként emlegetik a matematikusszlengben. Tomas Rokicki, a neves amerikai "kockológus" 2008-ban még 22-re tippelt, ám alig két évvel később, 2010-ben ugyanő egy csapatnyi kollégájával bizonyította be: 20-nál nem kell több csavarás ahhoz, hogy helyreállítsuk kockánk eredeti állapotát.
