A Föld és népe

Sok jó ember

Tudomány

Földünk népessége 2022 novemberére meghaladta a 8 milliárd főt. Hogyan lettünk ennyien, megállítható-e az utóbbi kétszáz év rohamos növekedése, és mennyien férünk el a bolygón?

Jól mutatja az emberiség aktuális létszámának felgyorsult gyarapodását, hogy míg az egymilliárd fő elérése 200 ezer évbe tellett (az a napóleoni háborúk idején, 1804-ben következett be), ezt követően már röpke 219 év alatt lettünk 7 milliárddal többen – a glóbusz nyolcmilliárdodik lakója idén november 15-én született meg (nyilvánvalóan a becslések szerint).

A kutatók szerint a Föld népessége gyakorlatilag a 14. századi nagy pestisjárvány lecsengése óta folyamatosan növekszik (akkor úgy 370 millióra eshetett vissza). A gyarapodást az utóbbi évszázadok háborúi, népirtásai, járványai és élelmezési krízisei is csupán csekély mértékben fékezték. Sokkal nagyobb szerepet játszott a népesség alakulásában a termékenységi ráta alakulása, ami a modernizálódó közösségekben többnyire mindenhol csökken, és a halandóság, amelynek a mutatói viszont a Föld legnagyobb részén rohamosan javultak az elmúlt időszakban. Ezen belül is a járványok elleni mind eredményesebb küzdelem, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása még a legelmaradottabb régiókban is csökkentette főként a csecsemő- és gyermekkori halálozást, ami változatlan termékenységi mutatók mellett önmagában is népességrobbanáshoz vezetett. A modern mezőgazdasági technológiák elterjedése jóval több ember eltartását tette lehetővé az olyan területeken is – például Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában –, ahol korábban a táplálékhiány fékezte a sokasodást. Mindeközben nőtt a születéskor várható élettartam, és csökkent a felnőttkori halandóság is. Mindazonáltal a Föld népességének gyarapodása soha nem volt egyenletes a világ egyes régióban, így ebből a szempontból sem különleges a mai helyzet, amikor a szaporulat túlnyomórészt Afrika, részben egyes ázsiai és latin-amerikai régiók népességrobbanásának köszönhető. A gazdagabb országok közül számosban csupán a bevándorlás miatt növekszik létszám, ennek híján inkább csökken a lélekszám. Jellemző az is, hogy a legdinamikusabb gyarapodást akkor mutatta a Föld népessége, amikor a fejlettebb, gazdagabb régiókban már csökkent a növekedés üteme, ám a kevésbé fejlett régiókban hirtelen emelkedni kezdett.

Mérföldkövek

A leggyorsabban, évente átlagosan 1,8 százalékkal 1955 és 1975 között nőtt a Föld népessége. Ezen belül is akadt egy olyan ötéves periódus 1965 és 1970 között, amikor a gyarapodás elérte az évenkénti 2,1 százalékos szintet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.