A Föld és népe

Sok jó ember

Tudomány

Földünk népessége 2022 novemberére meghaladta a 8 milliárd főt. Hogyan lettünk ennyien, megállítható-e az utóbbi kétszáz év rohamos növekedése, és mennyien férünk el a bolygón?

Jól mutatja az emberiség aktuális létszámának felgyorsult gyarapodását, hogy míg az egymilliárd fő elérése 200 ezer évbe tellett (az a napóleoni háborúk idején, 1804-ben következett be), ezt követően már röpke 219 év alatt lettünk 7 milliárddal többen – a glóbusz nyolcmilliárdodik lakója idén november 15-én született meg (nyilvánvalóan a becslések szerint).

A kutatók szerint a Föld népessége gyakorlatilag a 14. századi nagy pestisjárvány lecsengése óta folyamatosan növekszik (akkor úgy 370 millióra eshetett vissza). A gyarapodást az utóbbi évszázadok háborúi, népirtásai, járványai és élelmezési krízisei is csupán csekély mértékben fékezték. Sokkal nagyobb szerepet játszott a népesség alakulásában a termékenységi ráta alakulása, ami a modernizálódó közösségekben többnyire mindenhol csökken, és a halandóság, amelynek a mutatói viszont a Föld legnagyobb részén rohamosan javultak az elmúlt időszakban. Ezen belül is a járványok elleni mind eredményesebb küzdelem, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása még a legelmaradottabb régiókban is csökkentette főként a csecsemő- és gyermekkori halálozást, ami változatlan termékenységi mutatók mellett önmagában is népességrobbanáshoz vezetett. A modern mezőgazdasági technológiák elterjedése jóval több ember eltartását tette lehetővé az olyan területeken is – például Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában –, ahol korábban a táplálékhiány fékezte a sokasodást. Mindeközben nőtt a születéskor várható élettartam, és csökkent a felnőttkori halandóság is. Mindazonáltal a Föld népességének gyarapodása soha nem volt egyenletes a világ egyes régióban, így ebből a szempontból sem különleges a mai helyzet, amikor a szaporulat túlnyomórészt Afrika, részben egyes ázsiai és latin-amerikai régiók népességrobbanásának köszönhető. A gazdagabb országok közül számosban csupán a bevándorlás miatt növekszik létszám, ennek híján inkább csökken a lélekszám. Jellemző az is, hogy a legdinamikusabb gyarapodást akkor mutatta a Föld népessége, amikor a fejlettebb, gazdagabb régiókban már csökkent a növekedés üteme, ám a kevésbé fejlett régiókban hirtelen emelkedni kezdett.

Mérföldkövek

A leggyorsabban, évente átlagosan 1,8 százalékkal 1955 és 1975 között nőtt a Föld népessége. Ezen belül is akadt egy olyan ötéves periódus 1965 és 1970 között, amikor a gyarapodás elérte az évenkénti 2,1 százalékos szintet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.