A szerk.
A szerk.
Ki pápább a pápánál?
Róma messze van. Székesfehérvártól különösen. Persze, mi nincs messze Székesfehérvártól? A kérdés ugyan költői, mégis lenne egy tippünk.
MaNcs 34. évf. 48. sz. (2022-12-01)
Róma messze van. Székesfehérvártól különösen. Persze, mi nincs messze Székesfehérvártól? A kérdés ugyan költői, mégis lenne egy tippünk.
Noha a magyar köztársasági elnök fix időpontú, konkrét eseményre – a november 26-i Grain from Ukraine (Gabona Ukrajnából) program miatt – utazott Ukrajnába, látogatásának értékelésekor ez a tény a legmellékesebb.
Ha Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt kedden kellően bátor lett volna, akkor – maga mögött felsorakoztatva Matolcsy Györgyöt, Varga Mihályt és Orbán Viktort – kijelentette volna: ezt alaposan elkúrtuk. Ehelyett kamatháborút indított a jegybankkal.
Ez az írás nem vitacikk. Ahhoz ugyanis, hogy Szécsi Noémi nemrég megjelent egotripjével (lásd: O tempora, o mores!, Magyar Narancs, 2022. november 17.) értelmesen vitatkozzak, pontosan értenem kellene, hogy mi az ő álláspontja a trágársággal kapcsolatban. Nem mindig tudom azonban, hogy mi az, amit ironikusan mond, illetve mi az, amit az írásában szó szerint kell érteni.
Olvasói levelek az Ez már az ítélet és a Telefonszex c. írásokhoz kapcsolódóan.
Ha a kormány elkezdené most önteni a pénzt a gyermekvédelmi rendszerbe, akkor is hosszú évekbe telne érdemi változást elérni. Gyurkó Szilviával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy miért káros, ha a kormány használni kezdi a „gyermekjogok” kifejezést.
A kormány meghirdette, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 50 százalékát hazai irányítás alá kívánja vonni. Ez nem sikerült, viszont a helyzet rosszabb, mint valaha – és nem a multik fölénye a legnagyobb baj.
A Dunakanyarban „szabadparkot” létesítene többek között sámánelvonulások, dobszakkörök céljára egy vállalkozó. A telek Natura 2000-es területen van. A beruházás legnagyobb ellenzője a szintén helyi érdekeltséggel rendelkező Császy Zsolt, a hajdani Sukoró-ügy egyik szereplője.
A világbajnokság körüli visszásságoknak se szeri, se száma: a katari uralkodói családnak korrupciót, a munkavállalói és az emberi jogok sárba tiprását, a demokrácia semmibe vételét hányják a szemére. Ám a dohai vezetésnek nem a rossz sajtója miatt fő leginkább a feje. Regionális hatalmi harcok, gazdasági átrendeződés, munkátlan generációk okoznak hosszú távú gondokat az országban.
Nem érkezett meg az előadó-művészeti többlettámogatások fele-kétharmada a zenekarokhoz, jövőre pedig egy fillért sem kapnak a tao kiváltására létrehozott juttatásból. A minisztérium hallgat, de miért is csinálna bármit, ha nem lát felelős stratégiát a másik oldalon, s nem kell szembenéznie a szakma képviselőinek egységes fellépésével?
Az idén 35 éves zenekar az újhullámos, funkos, jazzes zenéjével a kilencvenes évek egyik legjobb alternatív produkciója volt, olykor-olykor mostanában is fellépnek. A zenekar vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan lettek az ország legjobb funkyzenekara, miért hagyták abba a csúcson, számított-e, hogy Balassagyarmat fideszes polgármestere lett.
Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom
Tartalmaz önéletrajzi elemeket is a Takarító férfi című legutóbbi regénye, de nagy szerepet kap benne a fantázia. A Norvégiában élő szerzővel autofikcióról, alkati szemlélődésről, idegenségérzetről, szociális segítő munkáról, férfiszerepekről, meg persze a varázslatos norvég tájról is beszélgettünk.
Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.
Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.
A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.
Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szereplőiről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).
Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.
Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.
A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipográfiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.
Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.
Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.
Vincente Minnelli, George Cukor, Mike Nichols – pár név azok közül, akiket hagyományosan színészek rendezőjének (actor’s director) szokás nevezni.
Aki járt a kilencvenes években a Balaton-parton, az pontosan ismeri azokat a meggypirosra festett, dög nehéz strandszékeket a szőlőlugas alatti fagyizó teraszáról.
A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.
Meghal az iszlám világ emblematikus intézménye, a kairói vallástudományi egyetem (Al-Azhar) vezetője.
Durva papírra nyomott, filléres kalandtörténetek világa elevenedik meg a Disney legújabb animációjában.
Régimódi történelmi akciófilm, mai kérdésekre hangolva.
Ferencz Mónika második verseskötete a bátran eklektikus megszólalásmód miatt olyan, mint egy nagyon erős első kötet.
A hatvankilenc éves Tõnu Kaljuste tényleg úgy fest, mint Roxfort egyik tekintélyes tanára.
Előfordul, hogy egy idősödő rocksztár azért készít feldolgozáslemezt, hogy alkotói és identitásválságát leplezze.
A brit DJ-producer bő egy évtizede készíti elektrohatásokból és technominimalizmusból építkező, míves szerzeményeit.
Jan Martens 2011-ben készült előadása ma is progresszívnek számít.
Amikor Sztupa és Troché az elhagyott fát keresték, Sztupa – nem lévén semminemű érintettsége a fa történetében – még a szokott alaposságánál is jóval keményebben tolta.
„Az ember akkor nyilvánít őszinte véleményt, ha bizalma van abban, aki kérdezi, és átlátja a nyilatkozata következményeit” – mondja a Nógrád Megyei Levéltár volt vezetője, aki szerint egy-egy impériumváltás után ezért fordulnak meg a nemzetiségi arányok.
Földünk népessége 2022 novemberére meghaladta a 8 milliárd főt. Hogyan lettünk ennyien, megállítható-e az utóbbi kétszáz év rohamos növekedése, és mennyien férünk el a bolygón?