Veszélyes idegen kullancsfajt találtak Vas megyében

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 8.

Lokál

Három hónap keresés után megtalálták az első példányt Magyarországon, egyelőre nem tudni, hogy fertőzött volt-e. 

Három hónapja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja (ÖK) indított egy úgynevezett "Kullancsfigyelő" projektet, ennek lényege, hogy a kutatók a "citizen science" módszer segítségével, vagyis lakossági bejelentésekkel vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló és potenciálisan veszélyes Hyalomma kullancsok előfordulását Magyarországon. 

A Hyalomma-k eredetileg Magyarországtól délebbre őshonosak, és azért veszélyesek, mert

többféle veszélyes kórokozót képesek hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust.

Az Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. A betegség ezeken a területeken tehát jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas, nagyjából 30 százalékos halálozási aránnyal jár. A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve.

A Hyalomma-k a hazánkban élő kullancsokhoz hasonlóan vérszívás útján táplálkoznak. Eredeti élőhelyükön – a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén – gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint az emberen is. 

Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. Az állat a kiszemelt gazdaszervezetre nem lesből támad, hanem

aktívan vadászik, követi, akár hosszú időn keresztül is, amelyben különösen fejlett szeme segíti.

A Kullancsfigyelő projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz, és bár a lakosság által észlelt egyedek között szerepelt más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsok voltak. Földvári Gábor, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy ezek a "járulékos fogások" sem haszontalanok, hiszen a lakosság széles körű részvétele miatt az ország jelentős részéről kapnak információt egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is a program révén.

 
Hyalomma kullancs
Forrás: ELKH
 

Eddig összesen öt kullancsfajról – és egy közeli rokon vérszívó, az óvantagról – érkezett bejelentés, de

augusztusban beérkezett az első Hyalommakullancs-észlelés is.

A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagyméretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vért szívott, vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez. 

Eddig ez az első és egyetlen észlelt példány a keresett, hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból, de azt még nem tudni, fertőzött volt-e. A Vas megyében felfedezett példány molekuláris biológiai módszerekkel történő további vizsgálata, illetve esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködésben fog történni.

Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kullancs [at] ecolres [dot] hu e-mail címen. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a Kullancsfigyelő honlapján érhető el.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.