Szokatlan őskori leletet találtak Vácon

Tudomány

A csaknem egyméteres mamutagyarra egy mélygarázs építésekor bukkantak rá.

Szokatlan leletet, egy csaknem egyméteres mamutagyarat találtak a régészek egy váci mélygarázs építése előtt végzett megelőző feltárás során.

A Salisbury Régészeti Kft. munkatársai a Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából végeztek ásatásokat a területen. A csaknem ezer négyzetméteres és mintegy kétméter mélységű terület átvizsgálásakor a neolitikumra jellemző tárgyakat találtak, majd néhány bronzkori kerámia töredéke is felszínre került.

A mélyben egy cölöpszerkezetes ház rejtőzött, a hozzá tartozó tároló- és agyagnyerő gödörrel, ahol a cölöpöket leásták, a ház falát pedig agyaggal kenték fel. A háznál a kutatók maradványcsontokat is felfedeztek. A leletek tanúsága szerint a ház korabeli lakói nagy valószínűséggel ide temetkeztek télvíz idején - derült ki a Salisbury Régészeti Kft. tájékoztatásából.

"A neolit kori szinten teljesen véletlenül egy mamutagyarba botlottunk, ami annyira szokatlannak tűnt, hogy először egy megkövesedett fának néztük. Egy ilyen felfedezés ritka leletnek számít, főként egy neolit és bronzkori területen, ahol hiába kerestünk paleolitikumra utaló nyomokat"

- magyarázta Fajka Szilárd, a Salisbury Régészeti Kft. munkatársa.

"Ezek az óriási emlősök a kőkorszak emberének kortársai voltak, ezért nem tudjuk, hogy a mamutagyar hogyan kerülhetett ide. Izgalmas kérdés lehet, hogy vajon a neolitikum kori emberek vitték oda vagy a folyó hordalékával került a felfedezési helyszínre. Egyelőre csak feltételezéseink vannak" - írták a szakértők. 

 
Salisbury Régészeti Kft.  

A közlemény szerint a mamutagyar egyben való kiemelése sem volt egyszerű: ahhoz, hogy egyben tartsák, a szakemberek folyton locsolták és a védelem érdekében betemették. Ennek során aknaszerűen körbeásták, a lehetőségekhez mérten megtisztították a földtől, majd egy pléhlemezt tettek alá, lefóliázták, és így sikerült a földről egyben felvenni.

A körülbelül 80 centiméteres agyar most a Salisbury Régészeti Kft. műhelyébe került, a tervek szerint a Természettudományi Múzeumban fogják tovább vizsgálni. Ezt követően a szentendrei Ferenczi Múzeumban helyezik majd el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.