Tudomány

Esztergom az egyik kedvencem az országban, csinoska fõterét, a vár alatti - na, milyen? - zegzugos utcáit, enyhe s meghitt lepusztultságát jobban szeretem, mint a kiglancolt Szentendrét. A város egyik legjobb helye 2001-ben az Év Múzeuma kitüntetõ címet nyerte el.

A hazai közbeszéd és vitakultúra helyzetérõl beszélgettünk A meggyõzés csapdái címû könyv társszerzõjével, Zentai Istvánnal, aki többek között érvelés- és tárgyalástechnikát tanít, viszont nincs megelégedve az itthoni viszonyokkal.

Míg az angolszász felsõoktatásban az írástanításnak komoly hagyománya van, a magyar diákok egy jó részének soha senki nem mondja el, hogyan kell megírni egy tudományos dolgozatot. Meg is van az eredménye.

A sportszakmai diskurzusokban a legtöbben egyetértenek abban, hogy a hazai akadémiai szintû edzõképzés igen magas színvonalú.De mit ér a diploma?

Az idei tisztújító közgyûlés az egri Eszterházy Károly Fõiskola dísztermében zajlott. A szombati elnökválasztást Ekler Gergely megnyerte - és abban a pillanatban meg is bukott.

Késõ délelõtt van, már megvolt a tejeskávé és a napisajtó, frissek vagyunk és vidámak, ráadásul az információs technológiák avatott szakértõjét hallgathatjuk. Az óra egy diák kiselõadásával indul. Megtudjuk, hogyan épül fel a wikipedia.org, ez a felhasználók által szabadon szerkeszthetõ digitális enciklopédia, illetve hogy az ötletgazdák célja az összegyûjtött tudást nyomtatott vagy CD-változatban eljuttatni a világ szegényebb régióiba. A referens statisztikai adatokat sorol, és megemlíti, hogy mely szócikkek változnak a legnagyobb gyakorisággal (Bush, Kerry, Hitler, Jézus). "A wikipedia egy vitafórum - kezdi oktatónk -, lexikonnak álcázott, befolyásolási övezetekért folytatott háború." A felütés hallatán feltámadó gyanú nem marad megalapozatlan.

Villanynarancshírek nKöltséghatékony diákok Borítékolásra, raktári munkára, de számítógépes tervezésre, segédmérnöki tevékenységekre, sõt alkalmi tolmácsolásra is szívesen alkalmaznak diákokat a hazai vállalatok - derül ki a Mûegyetemi Iskolaszövetkezet kutatásából. Elsõsorban szezonális munkákra, illetve nagy fluktuációval mûködõ munkahelyekre keresik ezt a megoldást.

Mel Gibson, Kevin Costner és más közismert jövõkutatók jóslatai szerint alig pár évtizeden belül véres háborúk kezdõdnek majd az ivóvízért. Ám mielõtt elérkezne a homokdûnéken száguldozó páncélozott lajtoskocsik kora, még lehet néhány jó esztendõnk, amikor komolyan számít, mi folyik a csapból.

Margócsy István: Véleményem szerint a mai magyar felsõoktatás legnagyobb problémája az elitképzés. A tömegegyetemekké vált egyetemek a hallgatók többségének átlagos igényeit képesek ugyan kielégíteni, ám rendkívül szûk tájékozódási lehetõséget nyújtanak a legkiválóbb hallgatóknak. A szakmai elit megteremtésére hivatott doktori iskolák színvonalas eredményeket is tudnak produkálni, ám sokszor nagyon szûken értelmezett, "szakbarbár" képzést nyújtanak. Az elitképzési igények az egyetemeken belüli és kívüli szak-kollégiumok rendszerében formálódnak.

A midlife crisis, a kapuzárási pánik után új fogalom kezd beszivárogni a köztudatba, a quarterlife crisis, másképpen a kapunyitási pánik. A pszichológusok által néhány éve leírt jelenség a húszas éveik közepén-végén járó fiatalokat fenyegeti.

A közelmúltban nagy botrányt kavart az Etika címû könyv, amelyet két éve használnak az iskolákban.

Az MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézete és a Közép-európai Egyetem nagyszabású, háromnapos konferenciát szervezett október 1-3. között Art History at the Crossroads címmel. Az eseményre a magyar mûvészettörténész-szakma nagyjai mellett egy sor neves német, szlovák, lengyel és cseh kutatót is meghívtak, az igazi szenzációt azonban a díszvendég, Hans Belting elõadása jelentette.

Évek óta napirenden van az új felsõoktatási törvény tervezete, amely tavasszal már a Magyar Universitas Program nevet viselte. Végleges változata várhatóan október végére alakul ki, és novembertõl tárgyalja a kormány, majd a parlament. A tervezet körül gyûrûzõ, kétségbeesett polémiáknak jelenleg többnyire az egyetemi autonómia és az oktatók bérezése áll a középpontjában.

nKözponti Érettségi Nyílt Napok Ebben a tanévben két héttel korábban, azaz február 15-én van a határideje a felsõoktatási jelentkezési lapok beadásának. Errõl és a 2005-ben bevezetendõ kétszintû érettségirõl kaphatnak tájékoztatást a diákok a Felvételi Információs Szolgálat központi érettségi nyílt napján.