nVirtuális falak között A 2003-ban életre hívott LEONIE projekt az Európai Unió oktatási szakembereit tömöríti, célja, hogy feltérképezze az európai felsõoktatás jövõjét. A kutatásban részt vevõ több száz szakértõ úgy találta, hogy az európai uniós oktatási rendszer egyre inkább teret enged az egyéni szükségleteknek. A szakértõk úgy vélik, a jövõ oktatása nyitottabb lesz a kultúraközi és nemzetek közötti kezdeményezésekre, valamint egyre inkább a gazdasági makrotrendeknek megfelelõen fejlõdik. 2020 körül az internetes oktatás meghonosodásával az egyetemek "fizikailag" el is tûnhetnek, helyükbe virtuális szemináriumi termek és elõadók kerülnek. Mivel azonban a megszerzett információk egyre gyorsuló ütemben avulnak, a hallgatók sem törekszenek majd mély, megalapozott tudást szerezni.
nMegúszni az ógörögöt Négy milánói kamasz eldugaszolta iskolája zuhanyzójának összes lefolyóját, majd a hét végére nyitva hagyta a csapokat, több mint százmillió forintnyi kárt okozva ezzel az oktatási intézmény épületében. A tinédzserek késõbb bevallották, hogy e radikális eszközhöz azért folyamodtak, hogy ne kelljen beülniük egy ógörögvizsgára. Az érintett iskola igazgatója, Carlo Arrigo Pedretti elmondása szerint szabályosan sokkot kapott, amikor megkapta az elkövetõ diákok beismerõ levelét. "Megdöbbentem, nem tudtam elhinni. Ezek a tinik nincsenek tisztában tettük következményeivel" - nyilatkozott Pedretti tanítványairól. A fiatalokat már kihallgatta a rendõrség, valószínûleg vandalizmussal, középületbe való betöréssel, rongálással vádolják majd õket. nFénymásolt jegyzetek Fénymásolt felsõoktatási jegyzetek miatt indított nyomozást a rendõrség Szegeden. Az utóbbi napokban több szerzõ és kiadó tett feljelentést a megyeszékhely rendõrségén, ugyanis mint kiderült, a csongrádi városban több olyan cég is mûködik, amely szinte ipari mennyiségben fénymásol egyetemi jegyzeteket és tankönyveket. E vállalkozások a jogtulajdonosok engedélye nélkül másolt kiadványokat jóval olcsóbban adták azok eredeti bolti áránál, csak a fénymásolás oldalankénti pár forintos díját kérték el. Néhány cég egész kis könyvtárat hozott létre e célra, a fénymásolatok listáját pedig közzétette a felsõoktatási intézmények hallgatói számára. Az ügyben szerzõi vagy szerzõi joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult eljárás a városi és a megyei rendõrség gazdaságvédelmi osztályain.
nA maguk módján Nagy felháborodást keltett Hollandiában, hogy a közoktatási intézmények egy része visszautasított egy, a holland oktatási minisztérium támogatásával készített, homoszexuálisok iránti toleranciára nevelõ ifjúsági kiadványt. A kiadvány az Expreszo címû, meleg fiataloknak szóló folyóirat különszámaként jelent meg, célja, hogy a diákok ismereteit bõvítse, és segítsen a kérdés megvitatásában. Az iskolák egy része azonban megtagadta terjesztését, illetve jelezte, hogy nem tart igényt efféle kiadványokra, mert a témát a "maga módján" kívánja tárgyalni. Bár a terjesztést megtagadó iskolák száma mindössze néhány tucatnyi, az elutasítás mértéke még így is meghökkente az ország közvéleményét. A társadalmi kérdések toleráns kezelésérõl híres Hollandia a világon elsõként legalizálta az azonos nemûek házasságát 2001-ben.
nA világ 200 legjobb egyeteme A Harvard a világ legjobb egyeteme - derül ki a The Times Education Supplement (THES) 88 országban végzett felmérésébõl. Az amerikai egyetemek tarolnak, míg a Sorbonne például csak a hetvenegyedik.
A múlt héten jelent meg a Pedellus brit konkurensének hasábjain a felmérés kivonata. A vizsgálat során 88 ország 1300 egyetemi polgára nevezte meg a legelismertebbnek tartott intézményeket. A közreadott táblázat tartalmaz többek között olyan faktorokat is, mint a hallgatók, a külföldi diákok vagy a (publikációik alapján) nemzetközileg elismert tudósok száma - a fölényesen vezetõ Harvard például 40 Nobel-díjassal büszkélkedhet. Az eredmény nem meglepõ, hacsak az Egyesült Államok dominanciájának mértékét nem tekintjük annak: 62 amerikai egyetem szerepel a 200-as listán, ebbõl az elsõ 10-ben hetet találhatunk (lásd lentebb). A második legsikeresebb ország az Egyesült Királyság a maga 30 egyetemével - Németország 17, Ausztrália pedig 14 egyetemmel szerepel a listán. Oxford és Cambridge mellett azonban a patinás európai egyetemek nem kaptak ilyen jó besorolást: a párizsi Sorbonne a 71., a moszkvai Lomonoszov a 92., a Bolognai Egyetem a 186. helyre került. Az Európai Unió idén csatlakozott országai közül egy sem képviselteti magát a 200 között, szemben az ázsiai országok egyetemeivel: a Tokiói Egyetem például a 12., de ott figyel a listán néhány szingapúri, hongkongi és dél-koreai intézmény is.
"A vezetõ egyetemek a nemzetközi piac szintjén határozzák meg magukat" - hangzik John O'Leary-nek, a THES szerkesztõjének összefoglaló elemzése. A kutatás nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban. "Ezt az eredményt annak ellenére értük el, hogy intézményünk komoly financiális gondokkal küzd - nyilatkozott John Hood, az Oxford University vezetõje. - Nagyon fontos és örvendetes eredmény, amely oktatóink és hallgatóink kiváló szereplésének bizonyítéka. A brit kormány megszorító intézkedései révén növekvõ nyomás nehezedik a felsõoktatásra, és ez nem teszi majd mindig lehetõvé, hogy a nemzetközi versenyképesség megmaradjon." Az oxfordi rektor, Lord Chris Patten még azt is hozzátette, hogy a pénzügyi nehézségek miatt elképzelhetõnek tartják, hogy elindulnak az anyagi függetlenség útján.
"Ezt a kutatást bizonyára sok kritika fogja érni az angol nyelvû közbeszédben - írja a THES -, de a felhasznált szempontok mind relevánsak."
Top 10
1. Harvard University (USA)
2. California University Berkeley (USA)
3. Massachusetts Institute of Technology (USA)
4. California Institute of Technology (USA)
5. Oxford University (Egyesült Királyság)
6. Cambridge University (Egyesült Királyság)
7. Stanford University (USA)
8. Yale University (USA)
9. Princeton University (USA)
10. ETH Zürich (Svájc)
