A tisztújítást megelõzõ héten a két elnökjelölt - Ekler Gergely és Németh József - "turnézott", egyenként próbálta meggyõzni az intézményi hallgatói vezetõket a saját és csapata hitelességérõl. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levelezõlistára egymás után érkeztek a támogató nyilatkozatok, hogy egy-egy intézmény kire szavaz és mennyi mandátummal. A kampány nem hivatalos küzdelmei a válogatott mocskolódáshoz szokott magyar választót is maradéktalanul kielégíthették: volt szektásozás meg pénzen vett mandátumokkal vádolás. (Az elõzményekrõl lásd: Mint a nagyok, Magyar Narancs, 2004. október 28.)
A múlt péntek esti választmányi ülésen a szokottnál is élénkebb vita folyt: Kátai Hajnalka volt pécsi EHÖK-alelnök a választási eljárási rendrõl szóló határozati javaslatban nyújtotta be elképzeléseit, amelyek egyik kulcseleme a választási bizottság létrehozása lett volna. Ezeket különbözõ jogértelmezési csûrés-csavarás után a választmány nem támogatta. A két jelöltnek egyébként nem volt problémája Kátai Hajnalka fölvetésével, Németh József például - a választások tisztasága érdekében - kifejezetten támogatta azt. A választmány ülésén jelen volt Szentgyörgyi József, korábbi ELTE HÖK-elnök is, aki tekintélyénél és mozgalmi múltjánál fogva bármikor beleszólhatott a vitába (Szentgyörgyi szövegezte annak idején a HÖOK szervezeti és mûködési szabályzatát). Lapunk érdeklõdésére megjegyezte: "Elavulttá vált mára a HÖOK szervezete, mert a gyõztes mindent visz elvén alapul, a késõbbi kontroll kizárásával. Gond az is, hogy míg a kilencvenes években a HÖOK elnökei a versenyszférában lettek nagymenõk, és ezt nagyon jónak, követendõnek tartom, addig ma a politika szippantja be a volt vezetõket."
Szombaton a szokásos elnöki és elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadta a közgyûlés, kivéve egyetlen elnökségi tagét, aki külön kérte, hogy az övét ne szavazzák meg a küldöttek. Az ebédet követõen Mang Béla, az Oktatási Minisztérium (OM) felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkára a készülõ új felsõoktatási törvényrõl tartott elõadást. Kiemelte: "ez a törvénytervezet 70-80 százalékban más, mint a nagy visszhangot kiváltó augusztus 11-i változat", mert az új miniszterelnök "kifejezett kérése volt: kizárólag széles egyetértésen nyugodhat a tervezet". Az 1635 óta létezõ egyetemi autonómia "komoly érték, nem szabad vele játszani, de a mai felsõoktatást megbénítja a menedzsmentszemlélet hiánya, ezért a minisztérium azon munkálkodik, hogyan egyeztethetõ össze az autonómia és a döntésképesség". A készülõ törvénybe egyébként visszakerültek a hökök és a HÖOK jogai. Az elõadások után Mang Béla a Narancsnak elmondta: "A fiatalok mindig reformerek, ezért voltak nagy vitáink." Ilyennek véli a PPP-s kollégiumi építkezések tervezeteit is, mert "ezekrõl nincsen tapasztalatunk, hiszen egy teljesen új konstrukcióról van szó". Megjegyezte: "Személy szerint én is, de az OM is nagyon örülne annak, ha a politika ettõl jobban már nem gyakorolna befolyást a HÖOK-ra."
Az elnökjelöltek bemutatkozásakor nem szívesen lettünk volna a leköszönõ elnök, Barthel-Rúzsa Zsolt helyében, mert mindkét volt alelnöke gyakorlatilag elhatárolódott az elõzõ két évtõl. A bemutatkozást követõ kérdések között volt olyan is, mely a politikai párttagság felõl érdeklõdött, erre mindkét jelölt határozott nemmel felelt - bár Ekler "nem"-je után jól kivehetõ, hangos "Hazudsz! A belépési nyilatkozatod is megvan a Jobbikból!" felkiáltás hagyta el egy, a teremben ülõ képviselõ száját. A szavazást végül 82:69 arányban Ekler Gergely nyerte. Az eredményhirdetés után a vesztes Németh József és csapata választási csalást emlegetve elhagyta az üléstermet, határozatképtelenné téve így a közgyûlést. Új elnökséget épp emiatt már nem is lehetett választani. Így elképzelhetõ, hogy Ekler Gergely lesz a HÖOK legrövidebb idõre megválasztott elnöke, mivel a HÖOK szervezeti és mûködési szabályzata kimondja: egy idõben kell elnököt és elnökséget is választani. A jogszabály értelmében 60 napon belül új választásokat kell tartani. Barthel-Rúzsa Zsolt december 31-ig teljes jogkörrel tölti be elnöki tisztségét.
Kobza Miklós
Számvarázs
A HÖOK-ban 178 fõiskolai és egyetemi kar képviselteti magát, ami egyben a mandátumok számát is jelenti. Többeknek föltûnt, hogy az elsõ mandátumvizsgálatkor 123 érvényes mandátum volt a kezekben, majd az elnökség tagjainak beszámolóját 130, míg a szavazást már 151 érvényes mandátummal bonyolították le. Az ellenzék machinációt sejtett, s azonnal kikérte a felügyelõbizottságból (fb) a mandátumösszesítõ lapot, amibõl csak az derült ki, hány mandátumot vehetett föl igazolás alapján egy-egy intézmény képviselõje, az nem, hogy ténylegesen mennyivel szavazott. Az fb-elnök nem tudott választ adni arra, hogyan lehetséges, hogy egyeseknél mandátum és az intézményétõl hozott mandátumigazolás is van: a közgyûlésen ugyanis a mandátumigazolás leadása után kapható meg a mandátum. "Elképzelhetõnek tartom, hogy valaki hozott az intézményétõl öt kar által öt mandátumra szóló igazolást, de a helyszínen ki-állított az EHÖK pecsétjével 7-et tanúsító dokumentumot" - mondta lapunknak az ellenzék egyik prominense. Az ellenzékbõl többen fölvetették: "Miféle gyõzelem az, ahol az elnökválasztást követõ, elnökségi tagokról szóló szavazást már nem tudja levezényelni a gyõztes többség?" S megoldatlan a régi s egyben legnagyobb probléma is, a kis intézmények szerepe. Szombaton volt olyan egyházi fõiskola, amely 25 aktív hallgatóval is egy mandátum birtokosaként tehette le a maga voksát, s a 15 ezer hallgatót képviselõ Gábor Dénes Fõiskola HÖK-elnöke is csak egyetlenegy kitöltött szavazólapot dobhatott a lezárt urnába. Semmi nem változott.
