Gyõztes bukás a HÖOK-ban: Egri csillagok

  • Kobza Miklós
  • 2004. november 11.

Tudomány

Az idei tisztújító közgyûlés az egri Eszterházy Károly Fõiskola dísztermében zajlott. A szombati elnökválasztást Ekler Gergely megnyerte - és abban a pillanatban meg is bukott.

A tisztújítást megelõzõ héten a két elnökjelölt - Ekler Gergely és Németh József - "turnézott", egyenként próbálta meggyõzni az intézményi hallgatói vezetõket a saját és csapata hitelességérõl. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levelezõlistára egymás után érkeztek a támogató nyilatkozatok, hogy egy-egy intézmény kire szavaz és mennyi mandátummal. A kampány nem hivatalos küzdelmei a válogatott mocskolódáshoz szokott magyar választót is maradéktalanul kielégíthették: volt szektásozás meg pénzen vett mandátumokkal vádolás. (Az elõzményekrõl lásd: Mint a nagyok, Magyar Narancs, 2004. október 28.)

A múlt péntek esti választmányi ülésen a szokottnál is élénkebb vita folyt: Kátai Hajnalka volt pécsi EHÖK-alelnök a választási eljárási rendrõl szóló határozati javaslatban nyújtotta be elképzeléseit, amelyek egyik kulcseleme a választási bizottság létrehozása lett volna. Ezeket különbözõ jogértelmezési csûrés-csavarás után a választmány nem támogatta. A két jelöltnek egyébként nem volt problémája Kátai Hajnalka fölvetésével, Németh József például - a választások tisztasága érdekében - kifejezetten támogatta azt. A választmány ülésén jelen volt Szentgyörgyi József, korábbi ELTE HÖK-elnök is, aki tekintélyénél és mozgalmi múltjánál fogva bármikor beleszólhatott a vitába (Szentgyörgyi szövegezte annak idején a HÖOK szervezeti és mûködési szabályzatát). Lapunk érdeklõdésére megjegyezte: "Elavulttá vált mára a HÖOK szervezete, mert a gyõztes mindent visz elvén alapul, a késõbbi kontroll kizárásával. Gond az is, hogy míg a kilencvenes években a HÖOK elnökei a versenyszférában lettek nagymenõk, és ezt nagyon jónak, követendõnek tartom, addig ma a politika szippantja be a volt vezetõket."

Szombaton a szokásos elnöki és elnökségi beszámolókat nagy többséggel elfogadta a közgyûlés, kivéve egyetlen elnökségi tagét, aki külön kérte, hogy az övét ne szavazzák meg a küldöttek. Az ebédet követõen Mang Béla, az Oktatási Minisztérium (OM) felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkára a készülõ új felsõoktatási törvényrõl tartott elõadást. Kiemelte: "ez a törvénytervezet 70-80 százalékban más, mint a nagy visszhangot kiváltó augusztus 11-i változat", mert az új miniszterelnök "kifejezett kérése volt: kizárólag széles egyetértésen nyugodhat a tervezet". Az 1635 óta létezõ egyetemi autonómia "komoly érték, nem szabad vele játszani, de a mai felsõoktatást megbénítja a menedzsmentszemlélet hiánya, ezért a minisztérium azon munkálkodik, hogyan egyeztethetõ össze az autonómia és a döntésképesség". A készülõ törvénybe egyébként visszakerültek a hökök és a HÖOK jogai. Az elõadások után Mang Béla a Narancsnak elmondta: "A fiatalok mindig reformerek, ezért voltak nagy vitáink." Ilyennek véli a PPP-s kollégiumi építkezések tervezeteit is, mert "ezekrõl nincsen tapasztalatunk, hiszen egy teljesen új konstrukcióról van szó". Megjegyezte: "Személy szerint én is, de az OM is nagyon örülne annak, ha a politika ettõl jobban már nem gyakorolna befolyást a HÖOK-ra."

Az elnökjelöltek bemutatkozásakor nem szívesen lettünk volna a leköszönõ elnök, Barthel-Rúzsa Zsolt helyében, mert mindkét volt alelnöke gyakorlatilag elhatárolódott az elõzõ két évtõl. A bemutatkozást követõ kérdések között volt olyan is, mely a politikai párttagság felõl érdeklõdött, erre mindkét jelölt határozott nemmel felelt - bár Ekler "nem"-je után jól kivehetõ, hangos "Hazudsz! A belépési nyilatkozatod is megvan a Jobbikból!" felkiáltás hagyta el egy, a teremben ülõ képviselõ száját. A szavazást végül 82:69 arányban Ekler Gergely nyerte. Az eredményhirdetés után a vesztes Németh József és csapata választási csalást emlegetve elhagyta az üléstermet, határozatképtelenné téve így a közgyûlést. Új elnökséget épp emiatt már nem is lehetett választani. Így elképzelhetõ, hogy Ekler Gergely lesz a HÖOK legrövidebb idõre megválasztott elnöke, mivel a HÖOK szervezeti és mûködési szabályzata kimondja: egy idõben kell elnököt és elnökséget is választani. A jogszabály értelmében 60 napon belül új választásokat kell tartani. Barthel-Rúzsa Zsolt december 31-ig teljes jogkörrel tölti be elnöki tisztségét.

Kobza Miklós

Számvarázs

A HÖOK-ban 178 fõiskolai és egyetemi kar képviselteti magát, ami egyben a mandátumok számát is jelenti. Többeknek föltûnt, hogy az elsõ mandátumvizsgálatkor 123 érvényes mandátum volt a kezekben, majd az elnökség tagjainak beszámolóját 130, míg a szavazást már 151 érvényes mandátummal bonyolították le. Az ellenzék machinációt sejtett, s azonnal kikérte a felügyelõbizottságból (fb) a mandátumösszesítõ lapot, amibõl csak az derült ki, hány mandátumot vehetett föl igazolás alapján egy-egy intézmény képviselõje, az nem, hogy ténylegesen mennyivel szavazott. Az fb-elnök nem tudott választ adni arra, hogyan lehetséges, hogy egyeseknél mandátum és az intézményétõl hozott mandátumigazolás is van: a közgyûlésen ugyanis a mandátumigazolás leadása után kapható meg a mandátum. "Elképzelhetõnek tartom, hogy valaki hozott az intézményétõl öt kar által öt mandátumra szóló igazolást, de a helyszínen ki-állított az EHÖK pecsétjével 7-et tanúsító dokumentumot" - mondta lapunknak az ellenzék egyik prominense. Az ellenzékbõl többen fölvetették: "Miféle gyõzelem az, ahol az elnökválasztást követõ, elnökségi tagokról szóló szavazást már nem tudja levezényelni a gyõztes többség?" S megoldatlan a régi s egyben legnagyobb probléma is, a kis intézmények szerepe. Szombaton volt olyan egyházi fõiskola, amely 25 aktív hallgatóval is egy mandátum birtokosaként tehette le a maga voksát, s a 15 ezer hallgatót képviselõ Gábor Dénes Fõiskola HÖK-elnöke is csak egyetlenegy kitöltött szavazólapot dobhatott a lezárt urnába. Semmi nem változott.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.