Tévétorrent

Angie Tribeca

  • - svébis -
  • 2016. március 25.

Tévétorrent

A Csupasz pisztoly és hasonlóan infantilis filmek sikere a sűrűségben rejlik. Ami viszont nem egyenlő a túlpörgetéssel, ahogy azt az Angie Tribeca alkotói gondolták. Azt is rosszul lőtték be, hogy egy poén nem akkor lesz érthető, ha megmagyarázzuk, hanem akkor, ha megfelelő kontextust teremtünk hozzá.

Az Angie Tribeca, ahogy annak idején a Nagyon különleges ügyosztály, a nyomozós sorozatok mintáját követi, humora egyfelől ezek paródiájából, másfelől a figurák és a helyzetek kifacsarásából adódik. Hogy egy koncepciót másol, az még nem volna baj, a baj ott kezdődik, hogy nem egészen érti, amit másol. Van egy nyomozónő, aki új társat kap, és így járják együtt Los Angeles utcáit, miközben mindenki teljesen tébolyodott, de a legnagyobb természetességgel. Ám mégis betör a józanság az Angie Tribecába, és azt olyan kínosan teszi, hogy az ember rekeszizma ökölbe szorul. Ekkor kezd el ugyanis didaktikus és szájbarágós lenni az egész. Nem elég, hogy valaki elsüt egy szóviccet, rögtön ki kell nézni a képből, buta tekintettel, hogy „hát ez nem normális”. Nem elég, hogy van egy minden részben következetesen visszatérő poén, amit még okosan is építenek, és épp amikor eljutna oda, hogy kifut a csattanóra, valakinek közbe kell szúrni egy mondatot, amiből kiderül, miért is kéne nevetnünk. De köszönjük, így már rég el van szúrva a jókedv.

Az Angie Tribeca még saját szereplőinél is hülyébbnek nézi nézőjét, akinek nemhogy minden vicc új, de mindet meg is kell neki magyarázni.

Magyar felirat: feliratok.info projekt

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.