Tévétorrent

Shannara – A jövő krónikája

Tévétorrent

A helyszín nyilvánvaló Középfölde-alsó, vagy 2.0, ha így tetszik jobban, a különbség csak annyi, hogy nem az emberek kora előtt, hanem utána vagyunk. De kit zavar, hogy elfekkel, trollokkal és hasonló kedves rohadékokkal találkoztunk már párszor; kit zavar, hogy a főszereplőink az aktuális világrend megmentésére induló szedett-vedett csapat, s fel kell dolgozniuk a kiválasztottság élményét, és fel is kell nőniük hozzá; kit zavar, hogy mindezt egy veszélyeket rejtő furcsa varázstárgy cipelésével (itt tündérkövek) kell megtenniük.

A meghitten ismerős részletek ugyanis elég kellemesen vannak belemerítve egyfajta „kelta jellegű” mítoszvilágba – igen, fellépnek a gnómok és a druidák is. A szimbolika már egy fokkal vegyesebb, keleti mintázatokat is idéz. A letűnt emberi világ kultúrája vissza-visszaköszön, és ettől az egész mese kap valami bájt, talán ez a legizgalmasabb és a leglátványosabb része a sorozatnak. A játéktérben megkapóan találkozik a természet visszahódította vasbeton múlt a középkori fantasyk szokásos látványelemeivel. Nem jönnek nagy sztárok, se nagy figurák, csak kellemes és szép arcú szereplők. Jó látni a Slidersből itt ragadt profot: John Rhys-Davies megnyerően hozza az elfkirányt. Megszerethető a főszereplő, Amberle hercegnő is, akárcsak a tesze-tosza „én-vagyok-az-utolsó-sarj” Wil.

Összegezve mindezt, elmondhatjuk, hogy a Shannara abszolút kényelmesen belegyalogol A Gyűrűk ura és a Trónok harca közti vakfoltba. Meskete habbal, de annak igényes és kedvelhető.

Magyar felirat: annalee & Luke


Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.