A korábban pár perces webes epizódokkal tesztelt sorozat tanult a Csajok vad újrealizmusából, de nem követi, ahogyan mondjuk a Szex és New York harsány tündérmeséjét sem. A Broad City első évadja nem foglalkozik valódi drámai ív megácsolásával, inkább csak szkeccseket halmoz egymásra gyorsan és gondtalanul, erősen a Family Guy epizodikus/anarchista/széteső modorában, de a kortárs stand-up és az örök füvezős viccek (a notórius munkakerülő Ilana gyakorlatilag az összes részben csontra be van szíva) által is jócskán megihletve. A sorozat humora sokrétű: a két öntörvényű leányzó a súlyos faviccektől az infantilis altesti poénokon át a kulturális utalásokkal terhelt intellektuális gegekig mindent bevet, és ezeknek a nagyobbik része működik is, de az sem számít sokat, ha valamelyik félresikerül, hiszen azonnal lendülnek tovább a következők felé. Mindeközben pedig sikerül megalkotniuk két meglehetősen eredeti, jó svádájú, kellőképpen flúgos, kicsit fárasztó, de nagyon szerethető karaktert, akiknek a hátára még két-három évad bizonyára rápakolható.
Tévétorrent
Broad City
Ahhoz azért pofa kell, hogy valakik a Csajok szárnyalása idején olyan tévésorozattal álljanak elő, ami szintén huszonéves lányok New York-i mindennapjairól mesél, de Ilana Glazernek és Abbi Jacobsonnak (akik nemcsak írják, de alakítják is a Broad City főhőseit, Ilanát és Abbit) éppen ezen a telítettnek gondolt pályán sikerül versenysebességre gyorsulnia.
