Először is tudatnom kell, akivel csak lehet, hogy ez ellen sajnos nincs senki sem beoltva! Mindenkinek áll a zászló!
Szorult helyzet…
Kereseten kívüli pénz kell, pénz és pénz…
Hitelfelvétel…
Hitelfelvétel a hitel törlesztésére…
Adósságspirál…
Az anyagi létezés alól kihúzták a dugót, mint a vízzel telt fürdőkádban, csak itt pénzzel telt a képzeletbeli fürdőkád, és ahogy pörögve szívódik el, visz mindenünket: pénzt, autót, lakást, kapcsolatokat és legvégül az állásunkat is…
Pedig már albérletben tengődtünk… Az is elfolyt…
Utcára kerülés…
Körbenézünk, s azt mondjuk magunknak: Megérkeztünk, hajléktalanná váltunk… Pedig ha tudnánk, mily messze vagyunk még tőle!
Az átalakulás csak most kezdődik!!!
Isten hozta, leendő hajléktalan társunk…
Nos, figyelj, mi jön ez után, és tanulj előre!
Lüktet a halántékod, lázasan kutakodsz, mit is tehetnél. Elmész, vagy ha családos vagy, elmentek barátokhoz, rokonokhoz. Eszel, esztek is, pihensz, pihentek is. Úgy-ahogy… Így elmegy egy-két, maximum három hét, és végül tényleg az utca. Ott is elmegy egy hét, kialvatlanul, minimális étkezéssel, alig tisztálkodva…
Beléd, belétek botolnak a rendőrök, aztán vagy kétszer el is visznek egy kis elzárásra. Jegyzőkönyv, miegymás… És kiderül, nincs hol lennetek… De hohó! Ti egy család vagytok! Férj, feleség, gyerekek…
No, jönnek a gyámügyesek! Gyerekek elvétele, elveszik tőletek!!!
Lelketlen gépezet! Hisz tudják, ha elvétve és kevés férőhellyel is, de vannak ún. családok átmeneti otthonai, ilyen családos szállók, mindjárt oda irányíthatnának, és akkor együtt maradhatnátok, de nem teszik. Csak ritkán, kevesen…
Amerre csak néztek, sehol egy emberi szó! Egy tétel vagytok csupán. Adat, szám, kód, minek a világ behódolt…
Elkülönítés!
Mi van? Tán járványos betegséget kaptatok, vagy mifene?! Igen… igen.
A hajléktalanság nevű, virulens fertőzést.
A lakóhely szerinti kerületeteknél már nem tudtok ügyet intézni… Elküldenek a Haller utcába, ahol csak hajléktalanokkal foglalkoznak, elkülönítve. Hogy itt foglalkozzanak veletek, a lakcímkártyát le kell cserélni… Megszűnik az állandó lakcímed, és valamelyik kerületbe jelentenek be mint lakcím nélküli lakost. Egy ügyvédet, jogászt nem tudtok szerezni, hogy megtudjátok, mi van a gyerekekkel…
Nincs is rá idő, hisz szinte minden energiát az élelemszerzésre kell fordítanotok. Valaki elárulja: üvegeket lehet szerezni, gyűjteni itt és itt, így és így, és aztán a begyűjtött üvegeket le lehet adni, és így minimális, de mégiscsak pénzre lehet szert tenni. Kis, szegényes kaját venni.
Aztán a Haller utca! Újra és újra… Intézni a munkanélküli-segélyt.
Tengetitek életetek.
Ha dohányosok vagytok, rákényszerültök csikkezni.
Más, kényszerű létszükségletek kielégítése végett egyéb olyan dolgokat csinálni, amit nemrég még elképzelni sem tudtatok, s néha, ha láttatok valaki által ilyesmit cselekedni, lenéztétek, lesajnáltátok azt a személyt. Egy vécézés mekkora hatalmas probléma lehet, mikor már a tizedik helyről hajtanak el, látván hovatartozásotokat, mivel egy szem ruhátok enyhén szólva is viseltes, és szagotok is kezd lenni.
Ha a még meglevő kapcsolataitok nem untak rátok, akkor is kerülitek újabban őket az elmondottak miatti szégyenetekben. Így ezen kapcsolatok is elhalnak, megszűnnek… Mindennapossá válik a marakodás köztetek, miközben együtt s külön-külön is egyre több megaláztatást éltek át.
Az éjszaka az utcán veszélyes!
Bár nem is sejtitek, egyre több helyen kerültök monitorra. A többi hajléktalan új jövevényekként figyel. A lakók, kik közelében húzzátok meg magatokat, mint esetleges veszélyforrást figyel. A kisstílű tolvajok, mint leendő balek áldozatot méregetnek. A rendőröknél is fenn vagytok a monitoron… A viselkedésetektől függ, befogadnak-e, egyáltalán elviselnek-e benneteket, vagy minden perceteket pokollá teszik.
Ne feledjétek, ha sikerül, ami egyáltalán nem könnyű ilyen körülmények között, kitartanotok egymás mellett, az nagyon jó… Próbáljatok erre törekedni… Ha végképp nem megy, különváltok…
Se barát, se rokon, se cimbora, se egykori munkatárs, és most már az életed párja sincs veled… Köddé váltak mind, kik még az előző világhoz köthettek…
Ha kitartó vagy, a hajléktalanok, akik eddig csak méregettek, megnyílnak feléd.
Befogadnak. Egy Új Világ nyílik meg neked, általuk. Rájössz, hogy vannak szállók (ingyenes, úgynevezett fapados), vannak nappali melegedők, vannak ételosztó helyek (azaz ingyenkonyhák), ún. utcajogászok, direkt hajléktalan embereknek üzemelő mosodák stb. Egyre több mindent veszel át hajléktalan társaidtól, de egyévnyi időbe tellett, mire ideértél. Lassan megkapod a munkanélküli-segélyt is!
Most már lehet mondani: megérkeztél! Hajléktalanná váltál igazán. Kényszerűségből bár, de hasonultál ehhez az új életformához. Ez az az életforma, melyet a „normális” léttel rendelkezők nem tolerálnak. Ezért olyan nehéz visszakerülni a normális létbe, mert legelőször is tudatilag kell újra helyreállnod, állnom…
