„Demokrata közösségünk jelenleg az egyetlen olyan csapat Magyarországon, amely vállalta saját hibáit, lezárta múltját és elindult a megújulás irányába” – áll a JESZ honlapján. Miután a 2010-es választásokon az MDF nem jutott be a parlamentbe, a párt újjáalkotta magát, és 2011. április 8-án felvette mostani nevét. „A Jólét és Szabadság tagjai Tisza Kálmán, Bethlen István, Antall József konszolidációs politikájának örökségét vállalva és folytatva elutasítják a keleti típusú, vezérelvű barbárságot, és hisznek a nyugati típusú, értékelvű kultúrában” – írják hitvallásukban, és mélyen egyetértenek Cicero azon gondolatával, miszerint a nép jóléte a legfőbb törvény. Márpedig „hiába teremtett az Antall-kormány soha nem látott szabadságot az országban, az életszínvonal drasztikus visszaesése miatt az emberek nem élhették át a szabadság mással össze nem hasonlítható, mámoros érzését”.
A JESZ nem pártként, hanem közösségként határozza meg magát. „A JESZ jelöltjei között és a kampányban is nagyon sok a fiatal. Szándékunk és benyomásunk szerint a Jobbik mellett a második legfiatalabb párt vagyunk, jók a kilátásaink a jövőre nézve. Ugyanakkor szövetségeseink között a megfelelő partnerek garantálják a tapasztalatot. A tisztességes antallistákra és a Kisgazdák Történelmi Szövetségének tapasztalt jelöltjeire gondolok” – mondta a Narancsnak Makay Zsolt pártelnök. Legfőbb belpolitikai céljuk véget vetni a két nagy tábor harcának, és ehhez természetesen a választókon keresztül vezet az út. Valamint a szeretet és az összefogás erején – e korábban a Fidesz által is használt jelszón – keresztül. „Minden pártban vannak jó emberek és jó szakemberek, el kell tehát következnie annak a korszaknak, amikor ezek az emberek együtt dolgozhatnak” – vázolta a boldogabb jövőt Makay.
| ||
Ha már jövő: van ifjúsági tagozat is, a JESZ U21, amely szerint „a jövő nemzedéket a folytonos politikai szembenállás, a kompromisszumok keresésének teljes hiánya, a felelőtlen gazdasági ígérgetések, a jövőkép nélküliség, a politikai érdektelenség, a kiábrándultság és a teljes bizalmatlanság taszították”. A fiatalok a megoldásokat keresik, nem foglalkoznak a régi sérelmekkel és pontosan tudják, mire van szükségük: vallják, és nagyjából ugyanazt fújják, mint a felnőttcsapat játékosai: összefogás, miegymás. És persze a szeretet.
Céljaikat, ki nem találnák, pontosan tizenkét pontban fogalmazták meg, de van azért 252 oldalas választási program is, a honlapjukon elérhető. Tervezetük igen átfogó, a zöld gazdaságtól a tehetséggondozáson keresztül az országmarketingig ér, külön kitér az egészségügy és az oktatás súlyos problémáira, illetve a diplomások tömeges kivándorlására. Hitük szerint sokban visszanyúlnak Antall József elképzeléseihez; a legégetőbb kérdés Makay szerint „természetesen a bérfejlesztés, négy év alatt 40 százalékos bérfejlesztést tartunk megvalósíthatónak”. Mint mondja, „minden egyes szakpolitikai kérdés kezeléséhez pénz kell, ezért elmondható, a valódi építkezés, a haladás záloga a bérfejlesztés”. Csökkentenék az adót is, mivel „az egzisztenciális diktatúra feltételeit a túladóztatás teremti meg. Magyarországon a legmagasabb az áfa, 27 százalék. Egyedül csak nálunk találni olyan adórendszert, ahol egy munkaadónak ahhoz, hogy 1 forintot tudjon adni a munkavállalónak, még egy forintot be kell fizetnie a költségvetésbe közteher gyanánt” – ismertette a helyzetet Makay. Az egzisztenciális diktatúra mellett, úgy vélik, véleménydiktatúra is van ma Magyarországon, ezért tartják fontosnak a sajtószabadság visszaállítását, hiszen ahogyan a pártelnök megjegyezte, az mégiscsak tarthatatlan, hogy a média pártpénztárnokok kezébe kerül.
A JESZ igyekszik kihasználni az elektronikus világ adta lehetőségeket is, létrehozták az ún. „e-demokráciát”, hogy az e-szavazás lehetőségével minél több döntés mögött minél több választópolgár akarata jelenjen meg. A JESZ a kampányában is használja a modern technikát: a logó, az arculat megtervezésére és a kampányvideó forgatására is országos pályázatot írtak ki, az utóbbi esetben például az első helyezett félmillió forinttal lesz gazdagabb. A kampány egyébként – lepődjünk meg! – a szeretet és az összefogás jegyében zajlik. A hajrában még egy üzenetet kívánnak megértetni mindenkivel: „Április 6. nem egy egyszerű választás, április 6-án arról döntünk, hogy milyen keretek között fogjuk rendezni azt a mérhetetlen társadalmi elidegenedést és feszültséget, ami csaknem szétveti a társadalmat – mondta a JESZ elnöke, majd hozzátette: – Az új országgyűlésnek hinnie kell a szeretet és az összefogás erejében, márpedig, amint látjuk, erre csak régi szereplőkkel semmi esély nincs.”
A demokratikus közösség nemrég kiadott sajtóközleményében azt is kijelentette, hogy egy kisebb közvélemény-kutató cég 4 százalékon mérte a pártot, így Makay teljes nyugodtsággal állította, hogy „a JESZ-nek minden esélye megvan arra, hogy bejusson az újonnan felálló magyar országgyűlésbe, és ott végre a politika valódi feladatával foglalkozzon”. A közelmúltban azonban két olyan eset is történt a JESZ háza táján, amik e szép reményeket beárnyékolhatják. Egyrészt a JESZ állítólag nem fizette ki az ígért 20-40 ezer forintot azoknak, akik autójukra ragasztották a pártot reklámozó matricát. Makayék ezt azonnal cáfolták, szerinte ez egy lejárató kampány része, hiszen ők a szerződésben foglalt időben fizetnek majd a szimpatizánsoknak. A másik pedig az aláírás-gyűjtési botrány: a JESZ-t is meggyanúsították a hamisítással, ám a párt elnöke ezt is élből elutasította. „A JESZ-nél komoly személyzeti állomány gyűjtötte az aláírásokat, önkéntesek és fizetett aktivisták is. Több száz szavazóköri delegáltunk van, és azt is elmondhatjuk magunkról, hogy a Fideszen, a Jobbikon és az MSZP-n kívül csak nekünk vannak külföldi delegáltjaink – mondta. – Komoly szervezeti háttérrel, hosszú idő óta készültünk a választás különböző feladataira, mondhatni az egyik legfelkészültebb pártként. Személy szerint ezért sem hiszek semmilyen ilyen jellegű érintettségben.”
Viszont hisz az összefogás és a szeretet erejében.
