Csalásgyanús eseteket emlegetnek: a Jobbik és Gyurcsány is a választási eredmények furcsaságaira hívja fel a figyelmet

  • narancs.hu
  • 2018. április 10.

Választás 2018

Gyurcsány újraszámlálást követel minden olyan választókerületben, ahol nem volt ellenzéki szavazatszámláló.
"A 2018-as országgyűlési választás nem volt tiszta, feltehetően a Fidesz nem bízta a véletlenre a kétharmados eredményt"

- tette közzé a Jobbik közleményében, amelyben egy újabb furcsa esetre hívják fel a figyelmet. Azt gondolják ugyanis, hogy Sárospatakon rossz helyre könyvelték el a pártra leadott szavazatokat: a szóban forgó helyen ugyanis a párt egyéni képviselőjelöltje, Mikola Gergely 151 szavazatot kapott, míg listán a Jobbik egyet sem. Érdekes azonban, hogy a NET nevű kamupárt ugyanitt 122 szavazót szerzett.

Gyurcsány Ferenc délutáni sajtótájékoztatójában hasonló anomáliákról beszélt. Két konkrét példát említett, ahol jelöltjük, Varju László 244 egyéni szavazatot kapott, de a DK egyet sem; illetve a Pest megyei Gyömrő egyik szavazókörében is hasonló jelenség történt. "Ez nem csak ésszerűtlen és életszerűtlen, de felveti annak a gyanúját, hogy a listás szavazatok összeszámlálásánál valakik tudatosan csaltak" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, és azt hangsúlyozta, hogy 1990. óta nem fordultak elő ilyen anomáliák. Újraszámlálást követel minden olyan választókerületben, ahol nem volt ellenzéki szavazatszámláló.

Kiemelte, hogy nincs hiteles magyarázat a választási informatikai rendszer vasárnapi összeomlására, ahogy arról sincs kimutatás, hogy a helyreállító munkák nem befolyásolták-e a nyilvánosságnak szolgáltatott adatokat és elfogadhatatlannak tartja, hogy az urnazárás után három és fél órán keresztül nem voltak nyilvánosak az adatok. Ezzel lehetőséget teremtettek arra, hogy egyes szavazókörökben akár órákig "manipulálják a választás végeredményét, és ha kell, új szavazatokat gyártsanak" - közölte.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.