A Fidesszel biztosan nem működnének együtt

Ellenzéki oldalról az utóbbi időben hevesen támadták a kutyapártot, amiért külön listán indul a választásokon. Egyes kutatások szerint be is juthatnak a parlamentbe. Nagy kérdés, hogy az úgynevezett billegő körzetekben a megjelenésük mennyire rontja az ellenzéki összefogás esélyeit.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 15 éve létezik, bár csak 2014 óta működik bejegyzett pártként. A története Szegeden kezdődött a 2006-os választások előtt. „Elindult a választási kampány, ami nagyon idegesítő volt – idézi fel Kovács Gergely, a párt alapítója és jelenlegi társelnöke –, mert arról szólt az egész, hogy melyik párt ígér nagyobbat. Akkoriban rúgtak ki a munkahelyemről, úgyhogy lett egy csomó szabadidőm és elkezdtem az utcai plakátolásokat, feliratozásokat.” Egy ideig egyedül csinálta az utcai táblák és egyéb közterületi felületek átfestését. „Az olyan ígéretek hozták meg az ötletet az első utcai plakátokhoz, amelyekről látszott, hogy nem fogják betartani, innen van az örök élet, ingyen sör. Ezeket a plakátokat semmivel sem gondoltam komolyabban, mint azokat, amelyeken sérvet árultunk, vagy a gázkészülék elrontását hirdettük. Az látszott, hogy a sajtót és az embereket jobban érdeklik a politikai színezetű üzenetek, mint a pusztán vicces feliratok” – mondja Kovács, akit akkoriban meglepett a sajtó érdeklődése, az MTI is rendszeresen tudósított a kutyapártos eseményekről, például arról, hogy az MKKP bemutatta a 2006-os országgyűlési választásokon induló jelöltjeit – egységesen Nagy István névre hallgató kutyákat. Az első tudósításokban Kovács is Nagy István néven nyilatkozott. A vicces plakátoknak hamar híre ment, és egyre több vidéki városból jelezték Kovácsnak, hogy ők is kitennének hasonlókat.

Ma az MKKP az összes megyeszékhelyen jelen van, nagyjából 4 ezer – az ő szóhasználatukban – passzivistával. Ötven párt-, illetve 500 pártoló taggal rendelkeznek, akik havi ezer forintot fizetnek a pártkasszába – már ha nem felejtik el. Ezenkívül működik egy boltjuk is, amely évi 15–20 milliós bevételt produkál, de havi néhány százezer forint rendszeres adományként is érkezik hozzájuk.

Jobbá tenni

Egy-egy települési sejt megjelenése többnyire azzal indul, hogy a társelnökök bemutatkozó eseményt szerveznek. Ezeken nemcsak az MKKP-ról esik szó, hanem konkrét városszépítő és egyéb projekteket is szervezni kezdenek közösen az érdeklődőkkel. „A tapasztalatok szerint az működik nagyon jól, ha először mi magunk csinálunk valami látványos akciót ott, ahol még nem jelentünk meg korábban. Ezt követően mindig jelentkeznek passzivistának. Elég egyetlen embert találni az adott helyen, aki szervezne valamit, onnantól már megy a dolog” – magyarázza Kovács. Így volt ez Miskolcon is, ahol Pásti Gabriella volt a környékbeli akciók motorja. „Nagyon szimpatikusnak találtam, amit csinálnak, és szerettem volna, ha a közvetlen környezetemben is lennének ilyenek” – mondja a Narancsnak Pásti, aki nemcsak szervezi a miskolci MKKP-t, hanem a párt helyi jelöltje is a 2022-es választásokon. „Többlépcsős folyamat új embereket szerezni – folytatja –, aktívak vagyunk az interneten, és több felületen is hírt adunk az eseményeinkről. Sokáig valaki csak online követ minket, aztán eljön egy klubeseményre, és egy idő után vállal ő is valami feladatot.” De vidéken sokkal nehezebb csapatot építeni, mint Budapesten és környékén. „Az a fajta civil aktivizmus, ami a fővárosban már megszokott, vidéken még nem igazán fejlődött ki. Ezért is tartom fontosnak ezeket az eseményeket, ahol azt hangsúlyozzuk: azért, hogy valami jobb legyen a közvetlen környezetünkben, nekünk is kell tennünk.” Úgy látja, a helyiek nincsenek nagyon tisztában a kutyapárt tevékenységével, jellemzően még mindig szimpla viccpártnak tartják.

Van olyan is, akit egy-egy konkrét ügy fordított az MKKP felé. Sándor Balázs a kvótás népszavazás idején gimnazista volt, amikor az interneten fölfedezte, hogy lehet kérni plakátokat az MKKP ellenkampányához. Kért is, és bár a tanulás mellett nem tudott aktívan részt venni a plakátolásban, később elkezdte megszervezni az MKKP ajkai alapszervezetét. Szerinte jelenleg ők az egyik legaktívabb vidéki csapat: főleg fiatalok, a legidősebb tag 40 év körüli. A városban mindenki ismeri őket, hiszen látványosan akcióznak: a szokásos négyszín-festés mellett buszmegállókat építettek és különböző rendezvényeket szerveztek, javaslatokat tettek az önkormányzatnak Ajka vonzóbbá tételére. „Eddig csak pozitív visszajelzést kaptunk a helyiektől, akik sokszor jönnek oda hozzánk beszélgetni és elmondják, örülnek annak, amit a városban csinálunk.”

 

Dömét és Kovácsot szemmel tartja a lufiőrség

Fotó: Facebook/MKKP

A növekedés is hozzájárult ahhoz, hogy az MKKP pártszerűbb lett: ötfős elnökség alakult, Kovács elnökből társelnök lett Döme Zsuzsanna (jelenleg Ferencváros alpolgármestere) mellett. „2015 volt a nagy fordulat, amikor a nagypolitikában is megjelentünk a kormány migránsellenes plakátjaira reflektáló saját plakátkampányunkkal. Nagyon para volt megélni, hogy rövid időn belül 30 millió forintot küldtek nekünk az emberek, amiből végül ezer óriás­plakátot tudtunk kitenni” – emlékezik vissza Kovács Gergely. A 30 millió 7 ezer forintos átlagos felajánlásokból jött össze.

Az utóbbi időben találtak érdeklődőket kisebb településeken is. „Nálam akkor ütötte meg az MKKP az ingerküszöböt, amikor nem akarták őket pártként bejegyezni, illetve úgy kaptak végül státuszt, hogy a döntés késleltetése miatt lemaradtak a 2014-es választásokról” – ezt már a Bezeréden élő Csiszár Viktor mondja, aki Zalaegerszegen indul a tavaszi választásokon. Csiszár először szavazatszámláló volt a Zala megyei községben 2018-ban, majd kutyapártos plakátokat helyezett ki a környező falvakban; ezek voltak a „Tudta?” kormányzati kampány ellenplakátjai. „Nem volt semmilyen visszhangja helyben a tevékenységemnek, de nem is szedték le, illetve rongálták meg a plakátokat” – állítja Csiszár. A zalai jelölt azt tapasztalta, hogy a környéken az emberek szívesen vesznek részt olyan akciókban, tevékenységekben, amelyek a kutyapártot jellemzik, de nem feltétlenül akarják, hogy a közös program a párt égisze alatt történjen. „Van egy forrás Zalaegerszeg határában, amelyet egy kiemelt beruházás fenyeget. Mivel évekig dolgoztam a kormányhivatal természetvédelmi osztályán, a szakmai tudásommal segítem a helyi civileket, azonban ők arra kértek, hogy ez az ügy pártpolitikától mentes legyen, és ezt elfogadom.” 

Rendszeren belül

A fordulat 2018-ban és 2019-ben következett: a 2018-as országgyűlési választásokon a párt 1,8 százaléknyi szavazatot szerzett, így 2022-ig évi 65 millió forint állami támogatáshoz jutott, illetve egyszeri 470 milliós kampánypénzhez. Az első 65 millió forintra „közpénztékozló pályázatot” írtak ki, és a kampánypénz (Rózsa Sándor Népi Kampánypénz Tékozló Alap) nagy részéből is különböző civil projekteket támogattak. Most is nagyjából 300 millió forintot terveznek mások ötleteire költeni; a nyertes pályázatok szabadon böngészhetők a párt honlapján. „Persze, finanszírozhatnánk ebből csak a mi kampányunkat, de hülyén érezném magam, ha közel félmilliárd forintot kizárólag erre költenénk el egyetlen hónap alatt” – mondja Kovács. A pályázatok koordinációja Döme Zsuzsa feladata, a döntést pedig a párttagok hozzák meg. Fontos szempont, hogy az ötlet innovatív legyen, sok ember bevonásával valósuljon meg, illetve minél többen részesüljenek az előnyeiből. A Partiscum Csillagászati Egyesület (PACSI) hordozható digitális planetáriumával például többek között iskolákba mentek országszerte. „Nagyon látszik a beküldött pályázatokon, hogy sok érkezik olyan területről, ahol az ellátás az állam feladata, csakhogy az állam ehhez nem biztosít elegendő forrást. Ilyen volt a katasztrófahelyzetekben bevetett mentőbúvárok jelentkezése, akik búvárruhára kértek tőlünk pénzt” – mondja Döme Zsuzsa.

Az évenkénti 65 millió forint támogatást a párt már nem pályáztatja meg, mert a csapat és a feladatok akkorára nőttek, hogy munkatársakat kell alkalmazni. Az elnökség is immár az MKKP alkalmazottja. „A fizetést úgy állapítottuk meg, hogy annak, aki önkormányzati tisztséget is kapott, a kutyapártos fizetése annyival lett kevesebb, tehát olcsóbbak lettünk a párt számára” – magyarázza Döme Zsuzsa társelnök, aki alpolgármesterként nettó 320 ezer forintot kap, így a pártbéli fizetése csupán 100 ezer forint. Az önkormányzati fizetéssel együtt Kovács Gergely társelnöknél is 400 ezer forint körüli a teljes, összevont juttatás. A pártvezetők nem dolgoznak egyéb munkahelyen. Kovács korábban grafikus volt, Döme történészdiplomával hosszú évekig tanított, illetve pedagógiai vezető volt a Dr. Ámbédkar iskolában. Az elnökség tagjai gyakorlatilag mindennel foglalkoznak a párton belül: felosztották egymás között az országot különböző régiókra, így mindenki felelős a hálózatépítésért, kommunikációért. Vannak speciális területek, amelyeket egy-egy párttag visz; ilyen például a pályázatok koordinálása (Döme Zsuzsa), vagy a Juhász Veronikához tartozó Kétfarkú Kutya Népfőiskola. Juhász hollandiai zeneakadémián végzett operaénekes szakon, és a hazatérése után gerillakertészként kezdett tevékenykedni a pártban.

Az MKKP-nak nincs külső politikai tanács­adója, alapvetően az ötfős elnökség viszi az aktuális ügyeket.

Az elnökségnek a két társelnökön kívül tagja még Juhász Veronika alelnök, Pinczehelyi Zita, a pécsi MKKP, illetve Bürger Zoltán, a szentendrei MKKP vezetője.

Bár az MKKP jellemzően lokális ügyekben akciózik, 15 éves fennállása alatt a pártnak nem sikerült elérnie, hogy az önkormányzatok és a hivatalok együttműködjenek velük, ha úthibák javításáról vagy buszmegállók felújításáról van szó. „Az együttműködés abban merül ki, ha utána nem festik le vagy bontják el. Volt egy eset a XII. kerületben, ahol valaki baltával szétverte a fából készült pihenőpadokat és asztalokat. A lakók kerestek meg engem azzal, hogy közösen hozzuk helyre. Kiderült, hogy a terület a Pilisi Parkerdőhöz tartozik, akiket megkerestem, mert szerettem volna velük egyeztetni, mondtam, hogy mi mindent megcsinálunk, ki is fizetjük, csak mondják meg, milyen sablon alapján dolgozzunk. Erre az a reakció érkezett tőlük, hogy ha bármit is csinálunk, azt elbontják” – említi Kovács.

A 2019-es önkormányzati választáson öt jelöltjük jutott mandátumhoz: Kovács Gergely a XII. kerületben lett képviselő, Döme Zsuzsanna alpolgármesterként dolgozik a IX. kerületben, Juhász Veronika a II. kerületben, Victora Zsolt a XIV. kerületben, Pálmai Attila pedig a XV. kerületben lett képviselő. Az MKKP vezetőségét egyébként meglepte az önkormányzati siker, Kovács utólag bánta is, hogy nem indultak több helyen. Sok potenciális jelöltjük azonban megijedt az ellenzék és az ellenzéki sajtó támadásaitól.

Kovács Gergely azt mondja, hamar levette, hogy az érdemi kérdések nem az önkormányzat testületi ülésein dőlnek el a XII. kerületben, ezért beleásta magát az ingatlan-adásvételi szerződésekbe, tulajdoni lapokba, céghálókba és pályázati kiírásokba. „Van egy csapat, amely segít nekem ebben, és nagyon élvezem. Kevesen tudják, hogy ahol közpénzt költenek, az nyilvános adat. Más kérdés, hogy az ember tudja-e, hol kell keresgélnie, vagy kiadják-e neki azt, amit kér” – magyarázza. A pártban egyébként több olyan ember is van, aki bizonyos önkormányzatok ügyeit vizsgálja, hiszen e munkához nem kell önkormányzati képviselőnek lenni. „A képviselők úgy kapnak fizetést, hogy az égvilágon semmit nem kell csinálniuk, semmiféle elvárás nincs feléjük. Nem kell bejárni, nem kell hozzászólni témákhoz, csak néznek a polgármesterre és szavaznak. A legalapvetőbb közigazgatási ismereteik sincsenek meg, egy tulajdoni lapot sem tudnak értelmezni” – mondja Kovács, aki nagyon szeretne ezen változtatni, ha esetleg az MKKP bekerül a parlamentbe. Önkormányzati munkája során Kovács azt is megfigyelte, hogy a beruházásoknál figyelnek arra, hogy a túlárazás részleteiben se legyen tetten érhető. „Nem lehet például megnézni, hogy mennyibe kerül egy pad, vagy az őrzővédő szolgálat óradíja, mert összevonják mindenféle más költséggel, például kazán- vagy liftkarbantartást tesznek mellé, így aztán nehezen lehet megállapítani, hogy reális-e az árazás” – folytatja Kovács Gergely. (Erről lásd korábbi interjúnkat Kovács Gergellyel: „Sokszor nehéz humorosan hozzáállni”, Magyar Narancs, 2020. december 3.). A pártelnök saját sikerének könyveli el azt, hogy sikerült elérnie a testületi ülések közvetítését. „Először persze mindenki tiltakozott, de elkezdtem én közvetíteni az MKKP oldalán, ami elég hülyén nézett ki, de így vettem rá őket, hogy a kerület honlapján is követhetők legyenek ezek az ülések.”

Döme Zsuzsa alpolgármesterként más helyzetben van: tapasztalatai szerint sokszor szemléletbeli különbségek nehezítik a közös önkormányzati munkát, de azért sikerült számos dolgot megvalósítani Ferencvárosban. „Létrehoztunk két új kulturális intézményt, amire a korábbi gyakorlatokkal ellentétben nem költöttünk el százmilliókat, illetve a veszélyhelyzet kihirdetése után elsőként kezdtünk önkéntesek toborzásába. A képviselőtársaim egyáltalán nem értették ezt a helyzetet, arra kértek, hogy állítsam le ezt a munkát, mert ők nem tudják elképzelni azt, hogy civilek rohangálnak majd a kerületben és segítenek másokon. Pedig így lett, 600 önkéntessel dolgoztunk együtt.” Döme a kulturális területekért felelős alpolgármesterként koordinálta többek között azt a közterületi public art-pályázatot, amelynek nyertese a szivárványos Black Lives Matter-szobor volt, amelyet hamar le is döntöttek a Ferenc téren szélsőséges csoportok.

Juhász Veronika, a párt alelnöke a II. kerületi önkormányzatban képviselő. Eredményként könyveli el például az Ez a minimum átláthatósági program előterjesztését, amelyet meg is szavazott a testület. „Ne higgyük azért azt, hogy ezzel meg is oldódott az átláthatóság és a versenytisztaság kérdése. Külön kellett kérnem, hogy a cégeinkre is vonatkozzon a szerződések megjelenítése a honlapon, hogy a vezető tisztségviselők munkaköri teljesítéseit szintén kössük átláthatósági feltételekhez, hogy a bizottsági ülések anyagai is legyenek hozzáférhetők a lakosság számára. Az átláthatósági biztos kérdését is kikerültük egyelőre ahelyett, hogy társadalmasítanánk a kérdést, vagy ahelyett, hogy én viselkednék botcsinálta átláthatósági biztosként nálunk.” Zuglóban viszont megszavazta az ellenzék Victora Zsolt kutyapártos képviselőt „adatkezelők részére előírt közzétételi kötelezettségek teljesítésének felügyeletét ellátó átláthatósági tanácsnoknak”. A zuglói képviselő szerint az ellenzék egyfajta „aknaszedő fiúként” tekint rá, aki felteszi a kínos kérdéseket, és utánamegy a gyanús ügyeknek. Mint tette azt egy szabálytalanul működő betongyár bezáratásakor, miután kiderítette, hogy az üzem nem a kerületben zajló építkezésekhez szállítja a betont, hanem egy XIII. kerületi beruházáshoz, ami viszont tilos. Azt is elérte, hogy a testület megszavazza, a jövőben egyetlen betongyár sem épülhet a XIV. kerületben.

 

A megálló pingálói

Fotó: Facebook/MKKP

 

A küszöbön

A Medián 2021. októberi mérése alapján az MKKP akkor is bejutna a parlamentbe, ha az ellenzék közös listán indul, és akkor is, ha nem. Előbbi esetben 5–6 százalékra mérték, utóbbinál 6–7 százalékra a biztos választók körében. A támogatottság növekedése miatt Márki-Zay Péter megkereste Kovácsot, hogy az MKKP ne induljon külön, mert ez veszélyezteti a kormányváltást; cserébe az MKKP kapna egy befutó helyet a közös listán. Kovács ezt nem fogadta el, és

szerinte azóta Márki-Zay Péter és más ellenzéki politikusok is „nyilvános nyomasztásba” kezdtek, miszerint a kutyapárt erkölcsi felelőssége lesz, ha a Fidesz marad kormányon.

Azt is számon kérték az MKKP-n, hogy nem indultak az ellenzéki előválasztáson, Márki-Zay még néhány napja is azt állította, ő annak idején könyörgött az MKKP-nek az előválasztási részvételért. Erről amúgy voltak megbeszélések a kutyapárttal, az ügyet ismerő ellenzéki forrásunk szerint „a velük való egyeztetés valójában elsikkadt. Valószínűleg azért, mert igazán senki nem vette annyira komolyan, hogy normálisan lefolytassa a tárgyalásokat. Az azonban nem igaz, hogy szándékosan hagytuk volna ki a kutyapártot az előválasztásból”. Szerinte az ellenzéki összefogásban általános tapasztalat, hogy a politika világán kívülről érkezettekkel nehéz politikai egyeztetéseket folytatni. „Az ilyen típusú megbeszélések fáradságosak, időigényesek és az idegsejteket sem kímélik. Ezzel együtt jó lett volna, ha valamiféle integráció létrejött volna, de azt a kellő energiát, amit egy nehezen kezelhető szervezettel való egyeztetésbe bele kell tenni, nem tette bele senki” – jegyzi meg forrásunk. A hat párt később olyan feltételt szabott az előválasztáson való részvételhez, hogy aki akár civilként, akár kutyapártos jelöltként kíván indulni, csak a hat frakció egyikébe ülhet majd be.

Az esetről megkérdeztük Kovácsot is, aki elmondta, hogy Ungár Péter (LMP) és Hajnal Miklós (Momentum) kereste meg 2020 nyarának végén. „Ez egy informális, félórás sörözés volt. Megkérdezték, hogy akarunk-e egyáltalán bármit az ellenzékkel közösen, én pedig megmondtam, hogy nem” – emlékezik vissza Kovács. Hajnal Miklós is azt mondta lapunknak, hogy ezen az egy beszélgetésen kívül nem forszírozták többet a kérdést. A kutyapártról ugyanakkor nem gondol rosszat, szerinte hasznos dolgokat csinálnak és jó, hogy léteznek. „A kutyapárt megítélése számomra azért is izgalmas, mert ugyanabban az egyéni választókerületben indulok jelöltként, ahol várhatóan az MKKP társelnöke, Kovács Gergely is fog. Szerintem abban Kovács Gergellyel is egyetértünk, hogy remélhetőleg nem a kutyapárton múlik majd a kormányváltás. Arra, hogy bukjon ez a rendszer, úgy látom, a kutyapárt részéről is van egy őszinte szándék” – mondta Hajnal, aki még nem kereste Kovácsot egy esetleges visszalépés miatt, de mint megjegyezte, a választások előtt biztosan fognak beszélgetni.

„Az MSZP-n belül úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus társadalomban mindenkinek helye van a politikai palettán, aki betartja azokat a normákat, amelyek a demokrácia működéséhez szükségesek. A kutyapárt ennek megfelel, és ezért egy érdemi választásnak gondoljuk azok számára, akik szimpatizálnak velük. Ugyanakkor nagyon sajnálom, hogy nem részei az ellenzéki együttműködésnek” – fogalmazott megkeresésünkre Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője.

Amíg úgy volt, hogy egy pártnak csak 27 egyéni jelöltet kell állítani ahhoz, hogy országos listája lehessen, addig senkit nem zavart a kutyapárt önállóskodása. Annyi jelölt ugyanis simán indítható anélkül, hogy a várhatóan szoros eredményeket produkáló billegő (vagy csatatér) körzetekben ne legyen kutyapártos. Csakhogy a Fidesz a parlamenti kétharmados többségével megváltoztatta a szabályokat, és a 2022-es választásokra 71 egyéni jelölt szükséges az országos lista állításához. Kovács Gergely lapunknak elmondta, hogy ennél is több, 90 emberük van, a körzetek kiválasztásánál pedig nem vették figyelembe, hogy az billegő vagy sem. Juhász Veronika alelnök lapunknak elmondta, hogy muszáj 71-nél több helyen jelöltet találni annak érdekében, hogy biztosan meglegyen a listához szükséges 71 induló.

2018-ban 39 kutyapártos jelölt volt, és bár az ellenzéki pártok akkor képtelenek voltak a mostanihoz hasonló összefogásra, két olyan körzetben, ahol indult az MKKP, igen szoros volt a verseny. Korántsem biztos persze, hogy 2018-ban a kutyapártos választó a budapesti 2. oevk.-ban Gy. Németh Erzsébetre, a Pest megyei 2. választókerületben pedig Szél Bernadettre szavazott volna, matematikailag viszont az a helyzet, hogy az akkori ellenzéki mandátumszerzés ezen is múlhatott. (Plusz két ellenzéki mandátummal pedig nem lett volna újabb kétharmados parlamenti többsége a Fidesznek.)

„Az ellenzéknek több tíz éve van, volt lehetősége arra, hogy megbuktassa a kormányt. Nem tette. Nem tudom, mit csinált, de úgy látszik, nem eleget ahhoz, hogy most azokkal a saját eredményekkel tudjon kampányolni ahelyett, hogy egy picike párt szavazóira rászáll egy demokratikus, többpártrendszerben” – reagál Juhász Veronika a mostani ellenzéki kritikákra.

A kutyapártosok egyébként egyre többször hangoztatják, hogy őket inkább listán támogassák, egyéniben pedig szavazzanak arra a jelöltre, akit ismernek és szimpatikusnak találnak – azaz nem feltétlenül a kutyapártos indulóra.

„Az MKKP eddigi politikai pályafutását ismerve, semmi meglepő nincsen abban, hogy önállóan indulnak. Mind a tartalom, mind a forma elüt a többi pártétól; ők is le akarják váltani a Fideszt, de szimpatizánsaik aligha követnék őket, ha beolvadnának az ellenzéki koalícióba” – mondja László Róbert, a Political Capital politikai szakértője. Szerinte Márki-Zay Péternek egyáltalán nem kellene foglalkoznia az MKKP-vel, hanem saját magára kellene koncentrálnia, hogy erőt mutasson, és meggyőzze a még nem elkötelezett választókat. „2006 óta először van olyan helyzet, hogy két nagy tömb feszül egymásnak, ilyenkor pedig mindig vannak olyan választók, akik nem akarnak egyikre sem szavazni. Az olyan pártok számára teremt ez esélyt, amelyeknek már van némi támogatottságuk, és képesek begyűjteni ezeket a »lepattanó« szavazókat. Erre jelen tudásunk szerint az MKKP-nek van a legnagyobb esélye” – állítja László Róbert, hozzátéve, ebből még nem következik az, hogy az MKKP biztosan eléri a parlamenti küszöböt. „2–3 százalékot biztosan szereznek, ami elvész, ha nem lesz több, viszont hasznosulhat is, ha elérik az 5 százalékot. Ebből akár még egy olyan bizarr »mérleg nyelve« helyzet is előállhat, ahol a Fidesz és az ellenzéki koalíció 97-97 mandátumot szerez, az MKKP-nek pedig 5 jut” – jegyzi meg a szakértő.

Általánosságban annyit lehet a kutyapárt bázisáról tudni, hogy inkább fiatalok (40 év alattiak), budapestiek, nagyvárosiak és magasan képzettek. László Róbert szerint ennél differenciáltabban nem lehet egyelőre többet mondani a szavazóikról, ahogyan az az állítás sem biztos, hogy ha az MKKP nem létezne, akkor az ő szavazóik mind az ellenzékre voksolnának.

Maga a párt nagyjából 5–6 országgyűlési mandátumra számít. Ha tényleg az MKKP lenne a mérleg nyelve, akkor a párt Kovács Gergely szerint a Fidesz–KDNP-vel biztosan nem működne együtt. Az ellenzékkel a kooperáció elképzelhető, de csak akkor, ha a kutyapárt számára fontos dolgokat is megvalósítják. „Arra ne számítson senki, hogy megbeszéljük, négy éven keresztül mindent megszavazunk, a támogatásunk a konkrét ügyektől függ majd” – magyarázza Kovács. Döme Zsuzsa lapunknak azt is megjegyezte, hogy egyetlen miniszteri székért cserébe sem fognak közösen kormányozni az ellenzékkel. Arról az MKKP még nem döntött, hogy adott esetben az Országgyűlésben megszavaznák-e majd az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, amennyiben csak a kutyapárttal lenne meg a mai ellenzék többsége. Azt azért hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy ilyen módon akadályoznák az új kormány létrejöttét – hiszen ha a kutyapárt a mérleg nyelveként nem szavazná meg az ellenzék kormányfőjelöltjét, akkor új választásokat kellene kiírni. 

Mit akar a párt?

Mint mondják, az „ingyen sör” és „örök élet” szlogeneken nem fogott az idő, de azért társult melléjük más is: szorgalmaznák a progresszív adórendszer visszaállítását, a családtámogatások igazságosabbá tételét, támogatnák az átláthatóságot szolgáló intézkedéseket is. Utóbbinál azt javasolnák, hogy váljanak kereshetővé az ingatlan tulajdoni lapok a tulajdonosok alapján, például, hogy ingyenesen és egyszerűen ki lehessen listázni bármelyik cég ingatlanjait. Ezenkívül fontosnak tartják, hogy más országokhoz hasonlóan itthon is nyilvánosak legyenek a magánszemélyek között létrejött ingatlan-adásvételi szerződések. „Ma Magyarországon meg lehet azt csinálni, hogy valaki vásárol az önkormányzattól egy ingatlant gyanúsan olcsón, két nappal később eladja, de az már soha nem derül ki, hogy mennyiért adta el. Ha ez nyilvános adat lenne, akkor nem lehetne azt megcsinálni, hogy két nappal később dupla áron adnak túl rajta, mert az kínos lenne az önkormányzatnak, hogy ennyire nyilvánvalóan elherdálja a közvagyont” – világít rá Kovács. Szerinte büntetőjogi következménye kellene, hogy legyen annak, ha valaki eltitkol valamit a vagyonnyilatkozatában, illetve nyílttá kellene tenni a 300 millió alatti építési beruházások pályáztatását; jelenleg ugyanis megteheti az ajánlatkérő, hogy csak azokat hívja meg, akiket akar. „Ha harmincan jelentkeznek valamire, akkor csak olcsóbb lesz az a valami. Egyébként ezzel a módszerrel előszeretettel élnek az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, úgyhogy ezt nem biztos, hogy támogatnák” – véli Kovács.

Döme Zsuzsa szerint „az biztos, ha a Fidesz marad kormányon, akkor mi is nagyon szomorúak leszünk. Az is elképzelhető, hogy mi be sem jutunk a parlamentbe, de ugyanúgy folytatjuk tovább azt, amit eddig is, semmiképpen nem fogunk megszűnni. Nem fogunk teljesen mást csinálni akkor sem, ha bejutunk a parlamentbe, és akkor sem, ha nem.”