Vélemény

Az elmúlt hetekben óriásplakátok százai lepték el a közterületeket, melyek a Magyar Vizsla című, három és fél milliós példányszámban, egész biztos közadakozásban készülő és ingyenesen megjelenő nyomtatott kiadványra hívják fel a figyelmet.

Püspökfalat

A magyar nyelv igen frődi?

Mint oly sok más, az európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos ügyben, a magyarországi régiók esetében is az a helyzet, hogy a folyamat csak lassan és tétován halad előre. Koncepcionális átgondoltságot az ügyben akkor sem tudunk észlelni, ha tudjuk, hogy a kérdésről számos kiváló szakember készített számos kitűnő tanulmányt - méghozzá évtizedek óta.

Újév napján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (továbbiakban: a papság) imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért a 2006-os esztendőre.

Emlékeznek arra az esetre a romantikus 90-es évekből, amikor valahol a Bácskában, a szerb-magyar zöldhatáron a fináncok találtak két gumicsövet a föld alatt? Az egyiken konyak jött onnét ide, a másikon gázolaj ment innét oda, és bár egyik sem volt valódi, az üzlet virágzott.

Steiner Béla megtisztulása

Bölcs homály

Miközben a WTO (World Trade Organization) kongresszusán új megállapodás születhet a világkereskedelem további liberalizációjáról, s a közgazdászszakma főárama meglehetősen optimista a hatásait illetően, kevés olyan vehemenciával támadott világjelenséget ismerünk ma, mint a globalizációt.

Az AIDS elleni küzdelem december 1-jei világnapján a Magyar Katolikus Egyház szentmisét tartott a Szent István-bazilikában a HIV-pozitívok és AIDS-betegek társadalmi befogadásáért. A gesztus több mint nemes, mondandója kifogásolhatatlan, őszinteségét nem kétlem - így egy pillanatig magamnak sem tudtam megmagyarázni, miért is szorult ökölbe a kezem a hír hallatán. Valamiért falsul csengtek az elfogadás szavai.

Ennek a napjainkban szinte mindenütt érvényben levő gyakorlatnak az a következménye, hogy a közpénzből működtetett iskolai szegregáció egyre nagyobb méreteket ölt a magyar oktatásban.

Egy évvel az állampolgárság letelepedés nélküli megadásáról szóló népszavazás után a kormány módosítani szeretné az alkotmánynak a határon túli magyarokra vonatkozó rendelkezéseit.

"Il faut laisser maison, et vergers et jardins" - egyik utolsó versét e sorral kezdte Ronsard; egyik versét e sorral kezdi Radnóti. Egészen pontosan az Il faut laisser... című versét, 1938-ban. Mintha csak Tandorit olvasnánk harminc évvel saját maga előtt.

Ezen az oldalon interjú lenne Csányi Jánossal, a Bárka Színház volt igazgatójával - de Csányival alighanem vagy Csányi, vagy csak a színházi világban teljesen járatlan újszülött tud interjút készíteni.