Narancs XVIII. évf. 2. szám (2006-01-12)
Az elmúlt hetekben óriásplakátok százai lepték el a közterületeket, melyek a Magyar Vizsla című, három és fél milliós példányszámban, egész biztos közadakozásban készülő és ingyenesen megjelenő nyomtatott kiadványra hívják fel a figyelmet.
Egyik este, nem, egyik délután úgy éreztem, pontosan tudok fogalmazni, és felmerült bennem az a kérdés: miért léteznek, nem, miért hiányzanak nekem, nem, miért tetszenek nekem az egykönyves írók.
"...Ezen adatok köre szinte parttalanná duzzadt, és a közérdekű adatok megismerésének jogát az állam és az indokolatlanul kiterjesztett titokminősítők hada alkotmányos garanciák nélkül korlátozta.
Lapzártakor még nem tudni: jelen pillanatban éppen ki a szövetségi kapitány a magyar futballválogatottnál - végtére mindegy is, hisz válogatottunk sincsen, majd rendezünk inkább egy Európa-bajnokságot.
Bár hivatalosan még nem indult be a kampány, a tavaly ősszel külcsínt és mondanivalót frissített ellenzéki párt nagyszabású feszttel indult neki 2006-nak. A fideszes őrvárosként emlegetett Debrecenben tartott rendezvényen a jobboldal vezetői már nemcsak Magyarország, hanem a világ bajaira is gyógyírt kerestek.
A Narancs 2005. december 8-i Zengő-cikkére (Kapituláció) érkezett reagálások és az azokra adott válasz szétfeszítették az Olvasói levelek rovat hagyományos keretét. Ezért döntöttünk e rendhagyó közlés mellett.
Hiteles és jó felmérések nincsenek, de az arra illetékesek 800 ezer körülire teszik a kényszervállalkozók számát. A össznépességhez viszonyítva sem kevés ez, nagyságrendjében pedig a közalkalmazotti-köztisztviselői rétegéhez hasonlítható.
Az elsősorban a szegregált iskolájáról és az ellopott kisebb-ségi önkormányzatáról elhíresült falu polgárjogi aktivistája tíz éve küzd a ladányi romák kisebbségi jogaiért. Az év végén Kisebbségekért díjat kapott az államtól Kállai László, a jászladányi cigány önkormányzat korábbi elnöke. A napokon belül startoló cigány tanodában a díjról, az iskolahelyzetről, a közelgő kisebbségi választásokról és a roma politika esélyeiről kérdeztük.
Csillagászati összeget fizetett a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt.-ért a világ legnagyobb reptérkezelője. A pri-vatizáció győztese, a British Airport Authority (BAA) az államtól beruházásvédelmi garanciákat, a reptéri dolgozóktól pedig kilencvennapos sztrájkmoratóriumot kapott karácsonyi ajándékba. A Fidesz esemény utáni háborúba kezdett, míg az egyik vesztes panasszal fordult a bírósághoz - tovább szaporítva a reptér körüli bírósági ügyek számát.
Ha tekintetbe vesszük a kor politikai realitásait, másnak, mint sikernek nem tarthatjuk a tavaly december 17-én, szombat hajnalban elfogadott 2007-2013-as európai költségvetést. Közös, európai sikernek és magyarnak is: a brit elnökség rettenetes első javaslatához képest közel egymilliárd euró fejlesztési pluszpénzt sikerült a magyar tárgyalódelegációnak az utolsó pillanatokban kicsikarnia. A taxaméter végül 22,6 milliárd eurónál állt meg, és rugalmasabbak lettek a felhasználás szabályai is. A tárgyalásokról a legilletékesebbet kérdeztük.
A plafont is megfejeli, aki az áprilisi Faithless-koncert DVD-jét megnézi. Sőt, ha ismét divatba jönnének a videodisco-szerű képződmények, ez a londoni hang- és látványshow a dj-k kötelező programjává nemesedne tovább.
Mázlim van, vesztemre szinte egyidős vagyok a hazai rocktörténettel. Más szóval: túl jól emlékszem erre a históriára ahhoz, hogy elfogulatlan legyek.
Furcsa képződmény a System of a Down májusi Mesmerize albuma párjaként megjelent Hypnotize. Az ember önkéntelenül párhuzamokat vagy jin-jang-féle oppozíciókat kezd keresni a két lemez közt...
A lassúság, a csend, a szófukar elmélyülés, az odafordulás a lélek komor fortyogása felé kétségkívül mind-mind jó dolog. Így élnénk voltaképp: séták bágyadt verőfényben, egy magasabb harmónia szabályai szerint pendülő, épp csak suttogó zajok, finoman, mértékkel kibomló ízek és illatok, olykor egy sejtelmes, a bőrünket alig illető, mégis megremegtető fuvallat, a fejünkben meg kimosdva, szelíden és komótosan mocorgó, ám a lélek legmélyébe telepedő, már-már fájón alig-e világi gondolatok.
"Legyen elnéző" - ez a (Csehovtól vett) mottója Kukorelly Endre Élnek még ezek? című darabjának, amelyet a Kamrában mutattak be, Máté Gábor rendezésében. A Katona tesz az új magyar drámára, s ez vélhetően jót tesz az új magyar drámának. A Katonának is.
A tudományok szélsőséges specializálódásának korában a jobb könyvkiadók gyakran megkísérlik, hogy viszonylag rövid, a szélesebb olvasóközönség számára is érthető, olvasmányos, ismeretterjesztő összefoglalásokat tegyenek közzé egy-egy szakterület eredményeiről. A New York-i Random House kiadóvállalat a világtörténelem, a művészettörténet és a vallástörténet nagy korszakairól készíttetett rövidebb összefoglalásokat Modern Library Chronicles címmel, s az Európa Kiadónak köszönhetően e remek sorozat több kötete immár magyar nyelven (Áttekintések sorozatcímmel) is olvasható.
62 éves legenda. A nap szépe, a Tristana, az Iszonyat, A cherbourgi esernyők, A Mississippi szirénje, Az utolsó metró, A Vendoöme tér asszonya, az Indokína sztárja e héttől a Ha te nem lennél című francia filmben látható a pesti mozikban. A Berlinalén beszéltünk vele.
Magyarország vitathatatlanul első számú médiatörténésze, a HírTv műsorának állócsillaga, a szovjet és posztszovjet kérdések örökös szakértője. Az idén hatvanéves Kun Miklós sikerekben és pálfordulatokban gazdag pályafutását tárjuk most olvasóink elé.
Hol cáfolják, hol megerősítik a hírt: alig három évtized múlva kritikus közelségbe kerül Földünkhöz egy aszteroida: tán még ütközik is vele. Pánikra azonban semmi ok, a totális gazdasági összeomlás esélye még mindig nagyobb, mint hogy pont a fejünkre essen egy kisbolygó.
Több mint egy éve még bringával, vállán laptoppal járta a pesti internetkávézókat, hogy a videokamerájával felvett nyelvi jeleket megvágja, konvertálja és feltöltse az önerőből létrehozott Hallatlan.hu internetes oldalra. A bringát azóta lecserélte: taxis lett, hogy legyen miből felvenni, megvágni azokat a bizonyos jeleket, melyek segítségével beléphetünk egy másik, csendesebb világba.
