Parázna gondolatok - AIDS, katolikus egyház, politika

  • Bugyinszki György
  • 2005. december 15.

Publicisztika

Az AIDS elleni küzdelem december 1-jei világnapján a Magyar Katolikus Egyház szentmisét tartott a Szent István-bazilikában a HIV-pozitívok és AIDS-betegek társadalmi befogadásáért. A gesztus több mint nemes, mondandója kifogásolhatatlan, őszinteségét nem kétlem - így egy pillanatig magamnak sem tudtam megmagyarázni, miért is szorult ökölbe a kezem a hír hallatán. Valamiért falsul csengtek az elfogadás szavai.

Az AIDS elleni küzdelem december 1-jei világnapján a Magyar Katolikus Egyház szentmisét tartott a Szent István-bazilikában a HIV-pozitívok és AIDS-betegek társadalmi befogadásáért. A gesztus több mint nemes, mondandója kifogásolhatatlan, őszinteségét nem kétlem - így egy pillanatig magamnak sem tudtam megmagyarázni, miért is szorult ökölbe a kezem a hír hallatán. Valamiért falsul csengtek az elfogadás szavai.

*

Pedig nehéz volna vitatkozni azzal a vatikáni tézissel, hogy az AIDS terjedésének megállításához a szexuális önmegtartóztatáson és a házastársi hűségen keresztül vezet az egyik legbiztosabb út. Nincs olyan tudományos ismeret, amely alapján ezt kétségbe lehetne vonni. Azt viszont már jóval nehezebb belátni, hogy fajtársaink szexuális szokásrendszerével miért érdemes még milliók élete árán is dacolni. Hisz azáltal, hogy a hivatalos római katolikus álláspont - életpárti alapon - elutasítja a gumi óvszer használatának úzusát, egy olyan életidegen, önámító szexuáletikát propagál, amely esendő követőit kiszolgáltatottá teszi a legkülön-félébb nemi betegségekkel, így a HIV-vel szemben is. Ma 40 millió HIV-fertőzött él a Földön. Sosem lesznek adataink arról, hogy közülük hányan kapták meg a kórt a csupán felerészben meghallott pápai intelmek hatására. De nem is ez számít, hisz a probléma nem statisztikai, hanem morális természetű. Senkinek sincsen joga fel-áldozni mások életét társadalmi absztrakciók oltárán - súlyosbító körülményként értékelendő, ha világszerte meglévő társadalmi presztízsének tudatában, mintegy azt kihasználva teszi mindezt.

Ha valaki úgy hiszi, hogy az ilyesfajta gondolatfutamok egyrészt a (véresszájú agnoszticizmusban gyökerező) túlreagált műbalhék tárgykörébe sorolandók, másrészt a mi kis magyar valóságunk szempontjából teljességgel irrelevánsak, annak figyelmébe ajánlanám keresztény-nemzeti gyűjtőpártunk egyik múlt heti akcióját. Két nappal az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által egykor nemzetközi AIDS-világnapnak nyilvánított dátum előtt ugyanis a Fidesz - mert hisz róluk van szó - a kereskedelmi törvény parlamenti vitájában sérelmezte, hogy a 18 év alatt nem vásárolható szexuális termékek köréből a koalíció kivenné az óvszert. Amely amúgy benne sem volt, csak éppen az ilyen termékekről szóló meghatározásba bele lehetett volna érteni. A Fidesz szerint viszont nagyon is jó, ha odaérthető; malac lapokat, vibrit, guminőt, kotont csak ne vegyen senki érettségi előtt. Le kell szögeznünk, védhető szülői és libidópolitikai célkitűzésnek tűnik, hogy kamaszodó ifjaink ne keféljék végig iskoláséveiket. De ha már egyszer mindinkább ez a helyzet, legalább azért érdemes volna valamit tenni, hogy mind kevesebb leányanya és legényapa legyen, és a nemibeteg-gondozók se félig serdültekkel legyenek tömve. Nem így a nagyobbik ellenzéki párt - legalábbis felvetésük erre utal. Nagyon úgy fest a dolog, hogy a makulátlan nemi erkölcsöket sürgető magasztos szólamok hangoztatóinál minden szexualitással kapcsolatos kérdésben elhalványul a társadalmi felelősségérzet, és - mintegy a világjobbító szándék mellékhatásaként - az aggódás érzéketlenségbe csap át, vélhetően a szégyenlősség zavara miatt. Így értékelendő a keresztény-nemzeti kormányzat azon 2001-es lépése is, amely - Mikola István kezdeményezésére - megszüntette a prevencióval és koordinációval foglalkozó Nemzeti AIDS Bizottságot. Ifjúságvédelem - ahogyan a konzervatívok gondolják, katolikus ihletre.

*

Ugyanígy visszás, hogy december 1-jén az a katolikus egyház misézett a HIV-fertőzöttek iránti toleranciáért (igaz, nem saját ötletre, hanem a hatékonyabb országos tájékoztatást és kormányzati cselekvést évek óta sürgető Civil AIDS Fórum kérésére), amely évtizedek óta ideológiai munícióval szolgál az egyik kiemelt rizikócsoport-tal szembeni gúny-, megvetés- és hecckampányokhoz. Hisz a saját nemük iránt vonzódók problémáival kapcsolatos intoleranciának a római katolikus egyház értékvilága és megszólalásai közismerten fontos referenciái. A mostani szent-mise akár úgy is értelmezhető, hogy a HIV-negatív melegekkel csak a baj van, meg kellene változniuk, a pozitívak viszont már erkölcsi támaszt, társadalmi elismerést érdemelnek. Ez akaratlanul is egyes nyugat-európai náci felvonulások visszatérő transzparensét juttathatja eszünkbe: AIDS - a homoszexualitás orvossága. (Bár a keményvonalas homofóbok fejében az AIDS-betegekhez egy fehér homoszexuális férfi képe asszociálódik, a valóságban ezzel szemben a "tipikus" HIV-fertőzött sokkal inkább egy fekete heteroszexuális nő. Nem mintha ebből bármi is következne.) Kitágítva a kört, ki tudja, hány fertőzött felelőtlensége hozható összefüggésbe a katolikus egyháznak az emberi nemiség természetadta jelenségvilágával szembeni, nehezen magyarázható averziójával, amely generációk nemi életét töltötte és tölti fel bűntudattal. Elfojtott vágy, rosszalló szemek érzete, suttyomban lezavart numerák - ha egyszer úgyis valami eredendően bűnös dolog történik, ugyan miféle kultúrája lehetne az aktusnak? Nem tudni, hogy a majd 1300 magyarországi regisztrált HIV-fertőzött és valószínűsíthetően kétszer-háromszor ennyi láthatatlan "érintett" közül tudat alatt hányan éreztek a fentebb vázolt módon. Nem is a számok fontosak - hanem a rossz közérzet okozta frusztráció közege, mely szexuális igénytelenséget szül. Nem mindenkiben, és nem is szükségszerűen, de nem tudni, hányakban.

*

Az, hogy a védekezést népszerűsítő állami felvilágosító kampányok majd tíz éve - finoman szólva - csak takaréklángon működnek, nem varrható a katolikus egyház nyakába. Legfeljebb részben és indirekte, az AIDS-bizottság egykori megszüntetésének és a Fidesz-féle kotonvásárlási tilalom szándékának logikája mentén. De ettől még senki sem nevezheti ki őket és politikai párlataikat első számú felelősökké. Én sem teszem. Azt sem gondolom, hogy az óvszerhasználat apodiktikus tilalmának vatikáni tana mögött egy átgondolt, a fekete-afrikai népesség eliminálását célzó népirtási koncepció állna. Azt sem, hogy a melegpestisként is nevezett kór nyugati világbéli áldozatainak millióiban szexuáletikájának igazolását látná a katolikus klérus, és elégtételt érezne. 'szintén nem hiszem ezeket. Csak mérhetetlen dühöt érzek. Nem is elsősorban az alakoskodás gyanúja miatt, sokkal inkább az önhitt tudatlanság, az érzéketlenség és a felelőtlenség láttán.

Az Isten irgalmazzon mindenkinek, akit illet.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?