Vélemény

Magyar Narancs, 2008. május 15. PANKKK - lemezes pályázatok: mainstream vs.

Az államot már régi idők óta szokás hajóhoz hasonlítani, amely - legalábbis Párizs optimista címerfölirata szerint - hányódik, de nem süllyed el. A magyar Respublika viszont az utóbbi időben egyre inkább a "bolondok hajója" metaforáját juttatja eszünkbe: csakugyan, mintha csupa bolond utazna rajta és próbálná irányítani, legalábbis míg el nem süllyed.

Magyar Narancs, 2008. május 15. Kedves Narancs, tisztelt főszerkesztő úr! Előfizetőként e héten is nagy örömmel vettem kezembe a lapot.

Hétfőn szavazott róla az Országgyűlés: a Tibetről szóló határozati javaslatot nem vette napirendre. De nem néz-e ki hülyén, hogy a szabadságharcaira oly büszke kis nép - a magyar - parlamentje még csak vitatkozni sem akar a szabadságáért küzdő másik kis nép - a tibeti - ügyé-ről? És ezt most a képviselők nem kenhetik (egy)másra, mindenki hozzátette a magáét.

A Színművészeti Egyetemen tartott fejtágító, avagy továbbképzés - ha hihetünk a hirszerzo.hu-nak, és egyelőre nincs rá okunk, hogy ne ezt tegyük - konkrét tartalmát tekintve leginkább gyerekes marhaságokból állt, ilyen az autópályaépítések és a metróberuházás leállítása, meg a paksi atomerőmű vizének felhasználása a Duna- Tisza köze elsivatagosodásának megakadályozására. Fejleszteni kell a turizmust is, nem vitás. Ez még nem kormányprogram, legfeljebb annak a paródiája, újabb autópályák már nemigen vannak tervezve, a metróberuházás leállítása pedig (amely úgy történne, hogy az Orbán-kormány nem fizetné ki a számlákat az alvállalkozóknak) - a magyar állam nyilván szerződésekbe foglalt kártérítési kötelezettségei miatt - kábé ugyanannyiba kerülne, mint a megépítése, viszont nem lenne metró, csak egy félig kifúrt alagút és félkész állomások, a hülyének is megéri.

Nem várt versenytársat kapott a kormány Új Tulajdonosi Programja: egy magánbiztosító kedvezményes részvényvásárlási akcióval kezdi meg működését. A kormányhoz hasonlóan ez is a kisbefektetőket kívánja támogatni: első ügyfelei 20 százalékos kedvezményt kaphatnak a majdani tőzsdei jegyzésárból, 200 ezer forint névértékű részvény erejéig. További hasonlóság (és egyben érdekesség), hogy az üzleti biztosító figyelemfelkeltő akciója nem fizetős hirdetésként került a jelentős sajtóorgánumokba (Népszabadság, index.hu, hvg.hu stb.), hanem hírügynökségi jelentés (MTI), illetve sajtótájékoztatói beszámoló részeként, éppúgy, mint a kormány politikai akciója.

Van egy kapus Angliában, úgy hívják, hogy Robinson. Neve alapján szegény hősünk híres lehetne robinzonádjairól vagy a kapufára akasztott pisztolyáról, de őt mégsem valamely nagy tette, hanem a zágrábi stadion egyetlen apró dombocskája segítette kétes ismertséghez. Ezt a szabad szemmel alig látható, végzetes kupacot az ellenfél kapusa túrogatta össze a horvát-angol mérkőzés első félidejében, hogy az esőtől csúszós talajon a labdát ráhelyezve kirúgását erről végezhesse el. Fordulás után pedig pont ezen a kitüremkedésen pattant meg Gary Neville hazaadása, méghozzá éppen csak annyira, hogy a labda nevezett Robinson lába fölött átugorva nevetségesen és védhetetlenül vánszorogjon a kapuba.

Magyar Narancs, 2008. május 1. Nagyon érdekesnek és jónak tartom a Soros Györggyel és Jaksity Györggyel készült interjút.

Mérő László legutóbbi, a nácikról, illetve a hozzájuk való viszonyról szóló írásának (Nácik, hova?, Magyar Narancs, 2008. május 8.) állításai nem hagyhatók csak úgy annyiban. Mérő László tekintélyes értelmiségi, elkötelezett demokrata, szavára sokan adnak, nem akárki. Legutóbbi tárcájában azonban - és a jó szándékot nem vitatom - olyan érvelést tár az olvasók elé, amely több ponton hibás, következtetése pedig veszélyes.

A felhatalmazás nélküli kormányzás rémének már jó ideje szezonja van. Aktuálisan a kisebbségi kormányzás kapcsán, állítja a Fidesz, hiszen ha nincs többség - ami egyébként a kisebbségi lét komplementere, mondhatni, megszüntethetetlen velejárója -, akkor nincs támogatás, ha nincs támogatás, akkor nincs legitimitás. A megoldás ebben a képletben kézenfekvőnek és egyszerűnek tűnik: jöjjön az előre hozott választás.

Magyar Narancs, 2008. április 17. Tisztelt szerkesztőség! Olvastam cikküket a filmek és sorozatok feliratozásával kapcsolatban, és igazán vegyes érzelmeket keltett bennem.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt héten meghozta rég várt végzését a 2007. február 2-i kordonbontás ügyében. Mint emlékezetes, a Fidesz képviselőcsoportja ezen a napon szétszerelte a Kossuth téren felállított fémkorlátokat. Ezzel nevezettek a feljelentő, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint megvalósították a garázdaság és a rendzavarás tényállását, miáltal is szabálysértést követtek el.

Az új egészségügyi miniszter imádnivaló ember. Székely Tamást, e tündéri figurát el is halmozzák szeretettel, amerre jár. A szakmai szervezetek elismerően szóltak kvalitásairól, a gyógyszerészek kamarai közgyűlésén egyenesen megtapsolták, ellenzéki képviselők adtak hangot bizakodásuknak (majd a szakbizottságban nem támogatták a kinevezését, hisz a rajongásnak is van határa). Mintha még Éger István, az orvosi kamara elnökének nyilatkozataiban is felfedezhető volna valamiféle halvány, részleges és bizonyára ideiglenes megelégedettség; és tőle többet aligha remélhet az az egészségügyi miniszter, akit nem Éger Istvánnak hívnak. A tobzódás Székely első intézkedéseinek és azóta is hömpölygő ígéreteinek éppúgy szólhat, mint az ezután kijárni remélt engedményeknek.

Stiller Gyula halála Száz kicsapongás szűnj meg egy percre! Vad iramában álljon a labda! Gondoljunk rá, ki el van már temetve, Aki a labdát annyira szerette, Hogy életét is oda adta. Marschalkó Teofil: Temetés után (1913. november)