A Pesti Központi Kerületi Bíróság a múlt héten meghozta rég várt végzését a 2007. február 2-i kordonbontás ügyében. Mint emlékezetes, a Fidesz képviselőcsoportja ezen a napon szétszerelte a Kossuth téren felállított fémkorlátokat. Ezzel nevezettek a feljelentő, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint megvalósították a garázdaság és a rendzavarás tényállását, miáltal is szabálysértést követtek el.
A bíróság a kordon felállításának jogszerűségét nem mérlegelte, hisz ezt egy korábbi bírósági döntés már elismerte. A végzés indoklásában viszont őszinte nemtetszését nyilvánította ki a képviselői flashmob miatt: "Ez azonban (ti. a kordonállítással szembeni egyet nem értés - a szerk.) nem pusztán az ellenvélemény szóbeli kifejtésével valósult meg, hanem a résztvevők aktív, tevőleges magatartással is kinyilvánították az intézkedéssel való szembenállásukat." Mely intézkedéseket "éppen azon személyek sértették meg, akiktől - tisztségüknél fogva - a leginkább elvárható lett volna a szabályok minden körülmények közötti, fokozott tiszteletben tartása. A törvényes rend, a jogállamiság védelme megköveteli a jogi korlátozások betartását, a szabályok megtartását - az azokkal való esetleges egyet nem értés esetén is; s e követelmény fokozottan igaz a legfőbb jogalkotó testület tagjaira. E személyek a társadalom részéről irányukban támasztott fokozott követelményekkel ellentétes, a köznyugalmat megzavaró, ezért az együttélési szabályokkal össze nem egyeztethető magatartást tanúsítottak - igen nagy nyilvánosság előtt. (...) Az ilyen magatartás azon személyek részéről, akiktől - különösen kiemelkedő helyzetüknél fogva - épp példamutató magatartást vár el a társadalom, alkalmas arra, hogy felháborodást keltsen."
Bölcs szavak, kiáltanak fel ezen indoklás olvastán a jogállamiság, az állampolgári jogegyenlőség, a köznyugalom meg az ilyesmik őszinte hívei. Éljünk a társadalomban az együttélési normák szerint, azokat senki se sértegesse!
Az már kevésbé világos, hogy ehhez képest a bíróság - bár a garázdaság megvalósulását megállapította - miért szüntette meg mégis az eljárást. Az indoklásnak ez a része hivatkozik az időmúlásra, a rendezvény békés jellegére és gyors lefolyására, csekély társadalmi veszélyességére, és közben "figyelemmel van az érintett személyekre" is. Mindez mintha ellentmondana kissé az indoklás előbb citált részének. (Az indokok közül a gyors lefolyás különösen tetszik. A kordonbontás egy percig sem tartott tovább a kordon lebontásánál - mi más ez, mint maga a demokratikus önmérséklet!)
De hát a bíróságnál van az ész. Biztos úgy okoskodott, sokkal nagyobb problémák is vannak a világban, tájfun, éhínség, ha azokért nem lakol senki... Vagy esetleg azt gondolta, hogy ha most elnéző az elkövetőkkel, akkor hamarabb jó útra térnek majd?
Az emberi lélek megjobbulásába vetett reményeik azonban nem sokáig pislákolhattak. Szájer József, a Fidesz EP-képviselője ugyanis már másnap - a fidesz.hu közleménye szerint - így örvendezett nem egy televízióban: "A Pesti Központi Kerületi Bíróság közelmúltban meghozott döntése igazolta, hogy a Fidesznek igaza volt, amikor vállalta a kockázatot és lebontotta a kordont a Kossuth téren. (...) A bírósági döntés elégtételt adott minden szabadságszerető polgárnak, hiszen a polgároknak igen is joguk van arra, hogy kinyilvánítsák véleményüket. A bíróság döntése igazolta azt, hogy megérte annak idején kiállni a szabadságjogokért, a polgárok gyülekezési jogáért, a szólásszabadságért. A kordon polgári tiltakozás volt a szabadságjogokért. (...) A szabadságot helyreállítani mindig helyes dolog. A parlamenti képviselők az alkotmányos jogszabályok megtartására esküdtek fel, nem pedig az alkotmányellenes intézkedéseknek az eltűrésére."
Kordont felrakni szabad (de ezt mindenképpen szabad volt), és ha már felrakták, nem szabad elbontani, különösen országgyűlési képviselőknek nem; de ha már elbontják, akkor mégis szabad elbontani, de csak akkor, ha a bontók országgyűlési képviselők, és ha nem csinálják túl gyakran, és ha nem szöszmötölnek vele. Ezt mondja a bíróság.
A bíróság azt mondja, hogy nem szabad kordont felrakni, és ha felrakták, akkor el szabad bontani, főként parlamenti képviselőknek, akiknek ez úgyszólván alkotmányos kötelességük. Ezt mondja Szájer József.
Az egyik beszéd értelmetlen, a másik meg - ezt ügyesen kihasználva - hazu... korlátozott igazságtartalommal bír. Pedig az, hogy jogszerű volt-e a kordon felállítása, és hogy az volt-e az elbontása, nem egyéni politikai vélemény kérdése kellene hogy legyen. Mi lesz, ha a Fidesz állítja, és az MSZP bontja? És mi zavarja inkább a köznyugalmat - a bontás vagy az ítélet?
