"Olvasói levelek" - "Ez egy macska-egér játék"

  • .
  • 2008. május 22.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. május 1. Nagyon érdekesnek és jónak tartom a Soros Györggyel és Jaksity Györggyel készült interjút.
Az ott elhangzottakkal teljesen egyetértek. Amit még egy érdekes kérdésnek gondolok, és aminek kapcsán kíváncsi lennék az e területen dolgozók véleményére, a következő probléma. Az elmúlt 20-25 év gazdasági válságai során (Mexikó, japán ingatlanválság, távol-keleti pü-i válság és most a jelzálogpiaci válság) a befektetési bankokat és hedge fundokat végül is mindig kihúzták a bajból a jegybankok és az IMF, bár vesztettek sok pénzt, de a pénzügyi szabályozók a még nagyobb válság elkerülése érdekében - egyébként helyesen - pénzt pumpáltak a gazdaságba - az adófizetők pénzét. Tehát a válság költségeit nem annak okozói, hanem az adófizetők - az állampolgárok és a jóhiszemű vállalatok fizették és fizetik meg.

Szerintema legfontosabb az lenne, hogy ezeket a költségeket ezekre a befektetési bankokra és hedge fundokra testáljuk - erre jó megoldás lehetne egy pénzügyi adó, amit globálisan kellene megállapítani, mivel a nemzetállami szintet rég megtanulták e cégek "kicselezni".

Egy ilyen adó abból a szempontból is védhető lenne, hogy a pénzügyi, "virtuális" gazdaság rég elszakadt a reálgazdaságtól, és egyre nehezebbé teszi a reálgazdaság finanszírozását. Ennek egyik oka véleményem szerint az, hogy a reálgazdaságban sokkal kiforrottabbak a szabályozók, lassabbak az innovációk ennek kikerülésére és a reálgazdasági folyamatok is lassabbak, mint a globalizáció és az informatikai és a telekommunikációs forradalom hatására igen gyors pénzügyi piacok esetében. Ezért a pénzügyi piacok megadóztatása csökkentené ennek profitját, a reálgazdaság felé terelhetné egy részben a befektetéseket és az így létrejövő pénzügyi tartalékot lehetne a pénzügyi válságok felszámolására fordítani.

Tisztelettel,

Bucsky Péter közgazdász

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.