Vélemény

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék háromtagú tanácsa első fokon 24 év börtönbüntetést szabott ki Ante Gotovinára, a Horvát Hadsereg tábornokára, a spliti katonai körzet egykori parancsnokára, a híres Vihar hadművelet irányítójára. Gotovinát - és Mladen Markacot, a spliti katonai körzet katonai rendőrségének a vezetőjét: ő 18 évet kapott - az ítélet üldözés, elűzés (deportálás), fosztogatás, gyilkosság és embertelen bánásmód bűntettében marasztalta el. A Vihar hadművelet során, 1995 augusztusának első napjaiban a Horvát Köztársaság hadserege visszafoglalta azokat a területeket, amelyek fölött úgy 1990-től megszűnt Zágráb szuverenitása, s amelyeket 1991-től formálisan is a horvátországi szeparatista szerbek bábállama, a "Krajinai Szerb Köztársaság" hatóságai irányítottak. Így részben helyreállt a független Horvátország területi egysége (a többi elbitangolt országrész később, békés úton ért haza).

Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész: a hétfőn elfogadott Orbán-alkotmány akadémiai szintre emel egy eddig civil szervezetként működő, bár magát kétségkívül akadémiának (Magyar Művészeti Akadémia) nevező csoportot. Hétfőtől ők a magyar kultúra legfőbb őrei, örökétig tartó apanázzsal (momentán egy évre 100 millió forint) kistafírozva ülhetnek be az állami pénzen felújított Vigadó nekik kijelölt irodáiba, s örökös elnökük, Makovecz Imre vezetésével szabhatnak irányt a magyar kultúra további folyásának.

Azt követően, hogy strasbourgi bemutatkozása alkalmával oly sok megaláztatás érte Orbán Viktort, a miniszterelnök nagyon szellemesen azzal hárította a minősítéseket, hogy korábban Hitlerhez és Mussolinihoz hasonlították, ma viszont Putyinhoz és Lukasenka belorusz elnökhöz - így mindenkinek a belátására bízza, haladást lát-e ebben, vagy visszaesést. Tény, hogy a Nyugaton gyakorlatilag ismeretlen Orbánt s főként általános megütközést keltő politikai rendszerét óhatatlanul hasonlítaniuk kellett valamihez, hisz feltűnése a közvélekedés által fejlettnek, kulturáltnak és demokratikusnak elkönyvelt Közép-Európában több volt, mint meglepő. Váratlan volt, megdöbbentő és rettenetesen elszomorító. A csalódást nem volt elég Orbánnak nevezni, új magyarázatokat keresett mindenki nemcsak a miniszterelnök személyes indulataira (Anne Applebaum), de az államról és a társadalomról vallott nézeteire vonatkozóan is (Michael Stürmer).

Magyar Narancs, 2011. március 24. Keresztény alkotmány? Elég nagy a vihar a készülő új Alkotmány körül, a kritikusok eljárási és tartalmi hibákat vetnek a Fidesz szemére.

Az alkotmányozási folyamat lapzártakor még tart, de a magzat védelmére vonatkozó cikk nagy valószínűséggel már végleges formájában olvasható, mivel a benyújtott százkét módosító javaslat egyike sem irányul e szakasz megváltoztatására. Az ominózus szöveg a következő: "Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."

Miniszterelnöke jóvoltából Magyarország megint lemaradt a közös vonatról. Európa együttes erőfeszítéseket tesz gazdasága megmentéséért - mi épp most kerültünk szembe vele. Ráadásul egy olyan ügyben, amiben még igazunk sincs.

Egy biztos: levágott kézzel senki sem fog tyúkot lopni. De máshoz se nagyon tud majd kezdeni. Akár ez a kissé drasztikus példa is eszünkbe juthat az új alkotmány (tervezetének) társadalompolitikai rendelkezéseit olvasva.

"Daniel Cohn-Bendit nem válaszolt az MTI Hírcentrum tudósítójának egyértelmű kérdésére, majd később elhagyta a sajtótájékoztató helyszínét" - válaszolta az index.hu azon kérdésére Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója, amely azt firtatta, hogy "etikusnak és helyénvalónak" tartja-e a Hírcentrum (a királyi rádióban és televízióban publikált) tudósítását Daniel Cohn-Bendit szerepléséről az Európai Zöldpárt budapesti sajtótájékoztatóján.

Van egy csomó lusta, dologtalan miniszterelnök a világban, akik nem akarják elhinni, hogy egy dolog csak akkor van elintézve, ha ők maguk intézik el. Szerencsére a miénk nem ilyen, tavaly december 11-én például, a devecseri katasztrófa ügyében indult nyomozás negyedik napján a rendőrségi szóvivő helyett ő jelentette be a parlamentben egy gyanúsított őrizetbe vételét. Sőt, már előre szólt: a gátszakadás után a helyszínen megállapította - evvel is vállára véve több komplett tényfeltáró bizottság meg egy rakás hatóság munkáját -, hogy itt emberi mulasztás történt, aminek felelőse van, akit szépen deresre is fognak húzni.

A jó pap, mondják, holtig tanul. Meglehet. Mi világiak, laikusok azonban másként vagyunk ezzel: szeretünk holtig felejteni. Mert meggyőződésünk szerint modern, felvilágosodott tudatunkat, szellemi frissességünket, belső szabadságunkat a feledékenységünknek köszönhetjük. Annak, hogy lassan sikerül kitörölni az emlékezetünkből mindazt, amit évezredeken át papoltak nekünk a filozófusok természetes korlátainkról, az úgynevezett emberi természetről.

Járdán innen és túl Magyar Narancs, 2011. március 17. Olvasói levelek Magyar Narancs, 2011.

Az arab világ két évszázados küzdelme a modernizációval újabb fordulóponthoz érkezett. Az események kimenetelét illetően a Közel-Kelet múltját és hagyományait mélyen ismerő orientalisták továbbra is túlnyomórészt pesszimisták, az arab mentalitást megváltoztathatatlannak vagy legfeljebb enyhén reformálhatónak tartják. A nyugati politológusok többsége viszont lelkesedik: a kibervilágba lépett fiatal arab generációt a demokratikus átalakulások motorjának tekinti és a globalizációba ágyazódás első jeleiként értelmezi a forradalmi változásokat. A magam részéről ugyan az előbbi nézet felé hajlok, de elismerem, hogy a változások komoly reményekre jogosítanak. Hogy a dolgok jól süljenek el, nemcsak a helyi társadalmaknak, hanem a Nyugatnak, s különösen Európának is akad tennivalója.

Emlékeznek még Kellér Dezső és Salamon Béla Pomócsi marad c. örökbecsű jelenetére? Pomócsi, hogy ne helyezzék le Bogdányba, folyton azt kiabálta, hogy "ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni".

Az érzelmeket, a szívet állította szembe az értelemmel Orbán Viktor, amikor azt próbálta indokolni, hogy miért marad ki Magyarország a 23 uniós tagállam Euró Plusznak nevezett megállapodásából. E szerint a kormány józan, számtani alapon döntött a gazdasági integráció magasabb formájának elutasításáról: ennek egy elemével, a vállalatok társasági adóalapjának egységesítésével állítólag Magyarország rosszul járna. A külföldi és magyar cégek a megállapodásból következő magasabb itthoni adóterhek miatt elpályáznának hazánkból, emiatt csökkennének az adóbevételek, és nőne a munkanélküliség.