Makovecz-akadémia az Orbán-alkotmányban

Publicisztika

Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész: a hétfőn elfogadott Orbán-alkotmány akadémiai szintre emel egy eddig civil szervezetként működő, bár magát kétségkívül akadémiának (Magyar Művészeti Akadémia) nevező csoportot. Hétfőtől ők a magyar kultúra legfőbb őrei, örökétig tartó apanázzsal (momentán egy évre 100 millió forint) kistafírozva ülhetnek be az állami pénzen felújított Vigadó nekik kijelölt irodáiba, s örökös elnökük, Makovecz Imre vezetésével szabhatnak irányt a magyar kultúra további folyásának.

Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész: a hétfőn elfogadott Orbán-alkotmány akadémiai szintre emel egy eddig civil szervezetként működő, bár magát kétségkívül akadémiának (Magyar Művészeti Akadémia) nevező csoportot. Hétfőtől ők a magyar kultúra legfőbb őrei, örökétig tartó apanázzsal (momentán egy évre 100 millió forint) kistafírozva ülhetnek be az állami pénzen felújított Vigadó nekik kijelölt irodáiba, s örökös elnökük, Makovecz Imre vezetésével szabhatnak irányt a magyar kultúra további folyásának.

Egyfelől: ahogy azt Móricka elképzeli. A kultúrának már sokan akartak irányt szabni, nem mellesleg mind egyféleképpen, s mind sikertelenül, mindazonáltal súlyos kártéteményektől sem visszariadva.

Másfelől: micsoda disznóság ez! Hiszen a magyar államnak már létezik egy akadémiai szervezete, ami a kultúra dolgaiban illetékes, ez a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Azért hívják így őket, mert amikor a rendszerváltás után az MTA arra jutott, hogy akadémiai ténykedését a tudományok mellett a kultúrára is kiterjeszti, akkor azt Magyar Művészeti Akadémia néven tervezte, csakhogy Makovecz és barátai gyorsan elszaladtak bejegyeztetni maguknak ezt a nevet. Tényleg, mit is várhatunk egy olyan csoportozattól, amelyik már a nevét is így szerezte? Persze távolról sem volt hirtelen ötlettől vezérelt ez a névcsíny, hiszen mindenki előtt nyilvánvaló volt akkor is, hogy Makovecz és köre nem egyebet, mint ellenakadémiát akar létrehozni.

Ami sajnos idáig nem valósult meg, s maradtak - különösebb nyom nélkül - a civil szféra csak nevükben létezőknek fenntartott várótermében, a fene tudja, miért. Tán nem érezte magát elég erősnek hozzá előző kormányzása idején Orbán, vagy akkor még Nemeskürty volt a vár esze, s csak mostanában lépett előre Makovecz. Mely előlépés felette jogos voltának igazolásául máris egy idézettel kedveskednénk drága olvasóinknak: "Először is meg kell erősíteni Orbán Viktort, szerintem neki nincs alternatívája. Másrészt fel kell függesztenie az országnak az adósságtörlesztést. Harmadrészt pedig államosítani kell. Ezen belül nemcsak az MSZP-s és SZDSZ-es klientúra elszámoltatására van szükség, hanem vissza is kell szerezni az elrabolt állami vagyonrészeket. Miért Orbán? Tetszik a purizmusa, a nyugalma, a szerénysége. És nekem mint építésznek sokat elárul róla az az emberi léptékű ház, amelyhez egy kalotaszegi kapun lehet bejutni. Más, mint Gyurcsány kétes módon szerzett, hatalmas villája, amelyhez még aztán hozzá is építtetett. Mint akinek a szar sem elég büdös" - mondotta a magyar kultúra immár felkent főembere oly éleslátón, és oly egyenlőtlen küzdelmet vívva ezzel a sokat vert magyar nyelvvel.

De természetesen nem csak arról van most szó, hogy a hatalom megszerzésének valamelyik igyekvő nyüzsgöncét a siker után meg kellett küldeni valami jól hangzó stallummal. Persze arról is, de sokkal inkább arról a képzetről, ami Orbán Viktor fejében kialakult az egész vircsaftról, és ami szerint a magyar kultúra az, amit erővel lenyomunk az emberek torkán, a magyar kultúra az, amit ez a pár - magát titkon Németh Lászlónak vagy Illyésnek képzelő - félcédulás összehord a szívcsakrától a magyar-sumér rokonságon át egészen Tonuzóbáig. S aki nem ezt a nótát fújja, az nekik veszélyes, mert esetleg valóban gondol is valamit. De ezt már ismerjük, a magyar szellemi élet megosztottságáról kötetnyi duma forog közkézen. Zömmel előre megfontolt szándékkal elsütött hazugságok, amik azt a célt szolgálják, hogy a jelzett délibábok közt hadonászó vitézeket egy szintre emeljék a kultúra eddig használatos - jól körülírható és ma is, holnap is világszerte elfogadott - mércéje szerint kiemelkedőt teljesítőkkel.

S ha valakinek lennének is kétségei afelől, hogy a Makovecz-akadémia eleve a kultúra megosztásáért jött létre, hallgassa a mestert. "De valahogy úgy alakult, hogy a liberális gondolkodású emberek a Magyar Tudományos Akadémia, a konzervatív és nemzeti gondolkodásúak pedig a Művészeti Akadémia felé gravitáltak." Gravitáltak, ja, meg alakult. A frászt alakult: akik nem voltak elég jók az MTA-ba, azoknak csináltak egy másikat. S mától hivatalosan ők fújják a passzát szelet. Nyilván csak akarják, s ez sem fog nekik menni, s a kultúra majd őket is kiheveri - de addig elég sok kárt tehetnek, ne legyenek illúzióink.

A megosztó szándék most belevésetett az Alkotmányba. Így azon sincsen és nem is lesz soha mit csodálkozni, hogy ez az Alkotmány miért marad örökétig Orbán-alkotmány, s miért nem lesz soha magyar Alkotmány. Még a nevét is éppúgy csórták, mint a Makovecz-akadémiáét.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.