Vélemény

Az örökösök felelőssége

Jövőre lesz 210 éve, hogy Széchényi Ferenc gróf, Széchenyi István apja 17 ezer kötetes könyvtárát a nemzetnek ajándékozta, és ezzel megvetette a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait. A múzeum, benne a Természettudományi Múzeum története nagyjaink és egyszerű polgáraink áldozatkészségének története.
  • Pócs Tamás
  • 2011. március 10.

Söpörd fel az udvart, fiam! - Miért szállítja le 15 évre a tankötelezettség korhatárát a kormány?

"Súlyos problémák mutatkoznak a közoktatás szintjén is. Olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulóit, amely nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Gyakran az alapvető írás-olvasási készségek is hiányoznak az általános iskolát végzettek körében. [...] Mi a megoldás? [...] Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítjuk le. Föl kell kínálni a fiatalok és szüleik számára azt a lehetőséget, hogy választhassanak, hogy a 15. életévét betöltött fiatal folytatni kívánja-e tanulmányait, vagy inkább munkába áll." Ezt írja a Széll Kálmán Terv a 23-24. oldalon.
  • Horn Dániel
  • 2011. március 10.

Helyesbítés

A nyelvtanulás és az új médiumok viszonyát körbejáró cikkünkben (A legjobb otthon, február 10.) tévesen szerepelt Fekete Anita blogjának a címe. A helyes verzió: http://tudatosnyelvtanulo.blogspot.com. Elnézést! .

Így jöttek

Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az ún. semmisségi törvényt. Érvényüket vesztik mindazon elsőfokú, a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti tömegoszlatások során elkövetett cselekményekre vonatkozó ítéletek, amelyeket az eljáró bírók kizárólag rendőri jelentésekre és tanúvallomásokra alapoztak.

Multikulti

Eric Hobsbawm legújabb esszékötetében arról elmélkedik, vajon mi a magyarázata, hogy míg 1976-ban a nyugati szellemi életben igen nagy súllyal volt jelen a marxista történetfelfogás, és a filozófusok, mellőzve a legcsekélyebb fenntartásokat is, gyakorta vették igénybe Marx analitikus módszereit, addig 1986-ban mindennek már nyoma sincs. Míg a hetvenes évek közepén az egyetemeken ronggyá olvasták Gramsci és Marcuse köteteit, addig a nyolcvanas évekre az érdeklődés elfordult Marxtól, az olvasmányok slágerlistáit pedig Edward Said és egy bizonyos Gayatri Chakravorty Spivak kötetei vezették.
  • Ara-Kovács Attila
  • 2011. március 10.

"Olvasói levelek" - Családi szavazókör

Magyar Narancs, 2011. február 17. A két szerző (testvérek? névrokonok? házasok? élettársak? szülő és gyermeke? dédszülő és dédunoka? - a cikk végi címke ezt titokban tartja) páros logikai salto mortalét mutat be a trapézon, háló nélkül.
  • .
  • 2011. március 3.

A biztos sem biztos - Hogyan kéne alkotmányozni? - II.: Az államfőről és az ombudsmanokról

A köztársasági elnök intézménye az elmúlt húsz évben örökzöld alkotmányjogi téma volt. Már a harmadik Magyar Köztársaság születésekor húsbavágó politikai kérdéssé vált, hogy a szabad választások előtt az államfői székbe üljön-e Pozsgay Imre, vagy mégsem, ha nem muszáj. Az első demokratikus népszavazás épp erről döntött 1989-ben; de a második is a közvetlen elnökválasztásról szólt - szinte teljes érdektelenség mellett - 1990 nyarán. Ezt követően is szinte kétévente dobta be ezt a témát valamely politikai szereplő. Az ország legkomolyabb alkotmányos hatásköri vitája az államfői hatalom kérdése körül zajlott Göncz Árpád és Antall József között. Mind a bal-, mind a jobboldalon időről időre felmerült a prezidenciális vagy félprezidenciális kormányformára való áttérés lehetősége - hol pompás ötletként, hol pedig összeesküvés-elméletként: ezen ármánykodik az ellenfél!
  • Pauler Tamás-Sepsi Tibor
  • 2011. március 3.

Egy korszak vége - A József Attila Színházról

A József Attila Színházban kétségkívül véget ért egy hosszú fejezet. Talán nem is most, hanem már évekkel ezelőtt - erre hamarosan visszatérek. Ezekben a napokban attól hangos a média, hogy bezárják a színházat, szélnek eresztik a társulatát, vagyis a kultúraérzéketlen Fidesz megint hozza a dózert. Eddig leginkább az ellehetetlenítésig futó pénzmegvonásokkal operált (aminek a végét sok esetben nem is látjuk), emellett a tehetségtelen csókosoknak osztogatott stallumokkal mutatta végtelen közönyét a kultúra iránt, illetve tapló-műveletlen nyilatkozatokban hordott össze hegynyi szemetet. És akkor most jön a József Attila Színház, amelyről el lehet mondani sok szépet és jót - és el szokás hallgatni sok egyebet, például azt, hogy szakmai berkekből származó információk szerint az előző, két évtizedig regnáló színigazgató több éve készül a visszavonulásra, lehetőleg úgy, hogy egyik lábfejét bent hagyja az ajtó résében. Rosszmájú híresztelések szerint - ne adjunk hitelt nekik - már öt évvel ezelőtt a Kossuth-díj is afféle búcsúajándék lett volna.
  • Csáki Judit
  • 2011. március 3.

Helyreigazítás

A Magyar Narancs február 24-i számában megjelent Sturm und Drang c. cikk azon állítása, miszerint a Blikk Navracsics Tibort Habony Árpád biztatására támadta volna meg, nem igaz.

Rovásunkra

1992 augusztusában, a Magyarok III. Világkongresszusán G. Nagyné Maczó Ágnes országgyűlési képviselő fölvetette, hogy tegyék kötelezővé az általános iskolákban a rovásírás tanítását. Az ötlet a döntéshozók semmilyen szintjét nem érte el, noha magyarnak lenni akkoriban is kiemelt örömforrásnak számított.

Édenkertjeink VI. (Inkább nem)

Az élet, mint tudjuk, nem nagy vigalom. De ámulni lehet. Például azon, hogy összes nehézségével és szenvedésével együtt úgy becsüljük, mint valami önmagában jó dolgot. Legalábbis ezt látszik bizonyítani, hogy még azok is körmük szakadtáig ragaszkodnak hozzá (ehhez a léthez, ebben a világban), akik úgy tudják, van egy másik, jobb világ egy jobb, sőt tökéletes, szenvedésmentes élettel. Egy szebb világ valahol a jövőben, itt a földön vagy fenn a mennyekben.
  • Salamon János
  • 2011. március 3.