Vélemény

És most következzenek belföldi híreink! A mögöttünk álló hétvégén négy fontos esemény is történt hazánkban. Ezek sorrendben.

A holokauszt hazai áldozatainak emléknapjára; az áldozatok, családom számos tagja, köztük soha nem ismert nagyapám, Schächter László emlékére

Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény (European Media Freedom Act – EMFA). A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?

Izgalmas képet ad saját értékrendjéről a propaganda váltása: mivel a családon belüli erőszak témája nem jött be Magyar Péter ellen, elővették atombombaként Gyurcsány Ferencet.

Magyar Péter fellépése és a március végi törökországi önkormányzati választáson elért ellenzéki siker ugyanarról a tőről fakad: az emberek szabadságvágyát nem képes elnyomni semmilyen illiberális rendszer. A magyar kormányfő jól teszi, ha aggódik az új helyzet miatt

Az Ukrajnának ma nyújtott segítség nemcsak befektetés a Nyugat biztonsági jövőjébe, de a majdani újraépítés a fél világgazdaságot megmozdító konjunktúrát is ígér.

Valamikor március közepén jelent meg a CÖF nevű kormányzati civil szervezet – teljesen nyilvánvalóan közadakozásból és üvegvisszaváltásból finanszírozott – országos plakátkampánya, kábé azzal az üzenettel, hogy a hazaáruló magyarországi ellenzéket Amerikából finanszírozzák dollárokkal.

A múlt kedden hozta nyilvánosságra Magyar Péter azt az 1 perc 53 másodperces hangfelvételt, amelyen akkori felesége, Varga Judit, a 2023 januárjában még hivatalban lévő igazságügyi miniszter súlyos állításokat fogalmaz meg a kormányzati szereplőt – vagy szereplőket – érintő korrupciós botránnyal összefüggésben.

Sem a „kommunista”, sem a „gyurcsányista” jelzőt nem lehet ráaggatni. Magyar Péter helyesen teszi, ha nem száll be a magénéleti adok-kapok színjátékba.