A Figyelő újabb listája: a Soros-zsoldosok után a tudósok vannak terítéken

  • narancs.hu
  • 2018. június 19.

Villámnarancs

Akik ráadásul a gendertémáról írnak és a homoszexualitást kutatják.

Áprilisban nagy felháborodást keltett, hogy Schmidt Mária Figyelője kijött egy listával, amelyen az ún. Soros-zsoldosok szerepeltek. Most, két hónap elteltével újabb listával rukkoltak elő annak kapcsán, hogy „heves vita bontakozott ki arról, hogy a 2019-es költségvetés tervezete szerint a kabinet a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosításával átszervezi az intézmény finanszírozását”.

Ezt ugyanis jó alkalomnak gondolták arra, hogy megnézzék, az „MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában a magyar adófizetők pénzéből az elmúlt években milyen kiváló tudományos munkák születtek a szexuális kisebbségekről és a nemi szerepek átalakulásáról”.

Majd felsorolják, hányan választottak az LMBTQ-közösséghez kapcsolható kutatási témát, hányan írnak a nemek közti egyenlőségről, esetleg a romák esélyegyenlőségéről. Kiemelik, ha valaki a prostitúcióról vagy a migrációról írt, és ha a CEU-n diplomázott, ahogy azt sem felejtik el megjegyezni, ha valaki egyébiránt a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója is, a kutatási munkái mellett.

Szerepel a listán olyan, aki az idegenellenességről publikált, és olyan, aki az apasági szabadságról. Azoknak pedig külön blokkot szenteltek, akik ritkán publikálnak.

„A tudományos teljesítmény mérése nem könnyű feladat. Azonban ha egy, a Tudományos Akadémián dolgozó kutató éveken át egyáltalán nem publikál, vagy több év alatt csak 1-2 cikket tesz közzé, az mindenképp problémásnak nevezhető. Természetesen vannak ellenpéldák is, olyan kutatók, akik átlagosan évente 8-10 tudományos munkát is publikálnak. Ám azt is nehéz lenne tagadni, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában született kutatások fő irányvonala ideológiailag telített, erős liberális szemlélet jellemzi” – zárja a listát a Figyelő.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.