A gyávaság emlékműve

  • narancs.hu
  • 2014. január 24.

Villámnarancs

Senki nem akad a Fideszben, a KDNP-ben, akiben még mocorog a lelkiismeret?

Vasárnap került nyilvánosságra a német megszállás emlékművének terve. Történészek, képzőművészek háborodtak fel, a Mazsihisz vezetője arra kérte a kormányt, ne állítsa fel az emlékművet, még a német követség is finoman odamondott – de nem is folytatjuk, a pályáztatás nélküli eljárás, a három nap alatt elkészített látványterv, no és leginkább a tartalom egyértelmű botrány. A nemzeti önfelmentés iránti olthatatlan vágy szánalomra méltó és borzasztó kártékony, de ennél sokkal aggasztóbb az angyal jelentése. Hiszen ha szép és szelíd angyalként ábrázoljuk az 1944 előtti Magyarországot, azzal egy háborús bűnöket elkövető, a rasszizmust és a tömeggyilkosságot is bevállaló rendszert dicsőítünk, ezt avatjuk példává.
Ez ellen tiltakozni nem világnézet vagy habitus kérdése, hanem a tisztességé és a józan észé. Hány fideszes politikus rendelkezik ezekkel? Vagyis hányan szólaltak meg az elmúlt napokban, hogy „bocsánat, szerintem nem annyira jó ötlet a német megszállást az agresszív náci sas és a szelíd magyar angyal afférjaként kőbe faragni”.
Igen, jól tippeltek: kussolt mindenki.
De fordítsuk meg a kérdést: ki vette védelmébe ezt az eszelős tervet? Néztük, néztük, és a hardcore fideszes pártmédián kívül nem találtunk senkit. Egy szál történész, művész, komolyan vehető értelmiségi nem akadt, aki odaállt volna mellé.
Most azonban rögtön ketten is szólásra emelkedtek. A Fidesz azon sajnálkozott – Hoppál Péter szájával – az MTI tudósítása szerint, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, kissé hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul „a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása sem”. A KDNP pedig azt találta mondani – Semjén Zsolt szájával –, hogy a szobor egyetlen problémája, hogy egyesek „a múlt tragédiáit a jelenben politikai hangulatkeltésre használnák”.
A helyzet súlyához képest épphogy lagymatagnak tűnik a tiltakozás, hisztériának mi nyomát sem látjuk. Pedig a kormánypártok morális és intellektuális állapotát elnézve, épp itt volna az ideje.  

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.