A Magyar Nemzet a párizsi vérengzésről: „Ki szelet vet, vihart arat”

  • narancs.hu
  • 2015. január 9.

Villámnarancs

Nehéz szavakat találni a hivatalos pártközlöny mai vezércikkére.

„A sokk elmúlta után azonban fel kell tenni bizonyos kérdéseket” – kanyarodik rá mondandójára Lukács Csaba, miután ellőtte a szokásos közhelyeket a „barbár” cselekedetről. Ez pedig az írás vége:

„A mostani helyzet ráadásul olyan, amelyben mindenki csak veszíteni tud. A túlreagálásból született terrorakció a másik oldal szélsőségeit tüzeli fel és hozza helyzetbe (tegnap már történtek támadások Franciaországban mecsetek ellen), és mindkét oldal a saját szélsőségeinek foglya lesz. És igen, az is túlreagálás, ha most a szólásszabadság harcos védelmezőjeként mindenki Mohamed-gúnyrajzos Charlie Hebdo-címlappal megy tüntetni, miként minden bizonnyal az sem tesz jót a helyzetnek, ha valaki arról ír jegyzetet, hogy Allah halott, és a próféta szavait szétkapkodja a szél. Ki szelet vet, vihart arat, tartja a bibliai gyökerű mondás. Lehet azon vitatkozni, hogy ki kezdte az egészet, és ki volt, aki csak visszaütött, de nagyon úgy tűnik, mindannyian benne vagyunk egy tornádóban.”

Ha jól értjük, a „túlreagálásnak” az a két példája kerül itt egymás mellé, hogy valakik halomra lőnek ártatlan embereket, illetve hogy valakik az áldozatok munkáinak felmutatásával tiltakoznak a lemészárlásuk ellen. A Magyar Nemzet az utóbbi túlreagálás helyett inkább a szélvetés elkerülését javasolja, hiszen minek provokálni azt a vihart...

Nem is próbálnánk most hirtelen reagálni erre. Esetleg még túlreagálnánk és hát attól Isten őrizz!

(A mostani esetben különösen undorító áldozathibáztatásról már korábban is írtunk szerda óta, itt.)

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.