A Magyar Nemzet újra a régi: csontig nyal Orbánnak

  • narancs.hu
  • 2015. július 12.

Villámnarancs

A frissen demokratizált Magyar Nemzet nem tudja eldönteni, hogy a náci vagy a komcsi keretlegényekhez hasonlítsa-e a liberálisokat, de abban biztos, hogy Orbánt nagyon kell szeretni.

„A géppisztolyos őr most nem az állami hivatalokban ülő elnyomó ideológusok (akiknek későbbi liberális utódai ekkor még különlegesen jól felszerelt »Sztálin-óvodákba« jártak) hatalmát védi, hanem a nyugati liberális újságíró bőrébe bújva adja le sorozatát” – írja finoman szólva is tanácstalan Orbán-panegíriszében Boros János a mno.hu vasárnapi felületén.

Jövök!

Jövök!

Fotó: Facebook/Orbán

A „Svájcban végzett” szerző… tényleg, az milyen már, ha valaki odaírja a cikke alá, hogy Svájcban végzett? Na mindegy, a svájci végzettségű szerző ugyan összehord hetet-havat, de az tisztán kiderül a szövegéből, hogy Orbán Viktort a Nyugat imádja, kivált az értelmiség, csak az újságírók púposkodnak, mert azok nácik, ja nem, komcsik. Vagy a nácik előbb komcsik lettek, aztán liberálisok. Mindegy, a lényeg e bizonytalankodások dacára is ugyanaz: aki tud valamit, az nehezen mond le a megszerzett tudásáról. A Magyar Nemzet pedig egyvalamit tudott csak az elmúlt években igazán… s azt, úgy látszik, Simicska Lajos sem tudja elvenni tőlük. Bár lehet, hogy már csak vasárnaponként szabad nekik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.