A Magyar Nemzet újra a régi: csontig nyal Orbánnak

  • narancs.hu
  • 2015. július 12.

Villámnarancs

A frissen demokratizált Magyar Nemzet nem tudja eldönteni, hogy a náci vagy a komcsi keretlegényekhez hasonlítsa-e a liberálisokat, de abban biztos, hogy Orbánt nagyon kell szeretni.

„A géppisztolyos őr most nem az állami hivatalokban ülő elnyomó ideológusok (akiknek későbbi liberális utódai ekkor még különlegesen jól felszerelt »Sztálin-óvodákba« jártak) hatalmát védi, hanem a nyugati liberális újságíró bőrébe bújva adja le sorozatát” – írja finoman szólva is tanácstalan Orbán-panegíriszében Boros János a mno.hu vasárnapi felületén.

Jövök!

Jövök!

Fotó: Facebook/Orbán

A „Svájcban végzett” szerző… tényleg, az milyen már, ha valaki odaírja a cikke alá, hogy Svájcban végzett? Na mindegy, a svájci végzettségű szerző ugyan összehord hetet-havat, de az tisztán kiderül a szövegéből, hogy Orbán Viktort a Nyugat imádja, kivált az értelmiség, csak az újságírók púposkodnak, mert azok nácik, ja nem, komcsik. Vagy a nácik előbb komcsik lettek, aztán liberálisok. Mindegy, a lényeg e bizonytalankodások dacára is ugyanaz: aki tud valamit, az nehezen mond le a megszerzett tudásáról. A Magyar Nemzet pedig egyvalamit tudott csak az elmúlt években igazán… s azt, úgy látszik, Simicska Lajos sem tudja elvenni tőlük. Bár lehet, hogy már csak vasárnaponként szabad nekik.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.