Áder János szárnyakat kapott, jó drágákat

  • narancs.hu
  • 2015. július 17.

Villámnarancs

Megmenti a világot már egy ideje a köztársasági elnök, de azért még mindig a kényelme az első.

Köztudott, hogy Áder János akkora környezetvédő lett, hogy már nem is ér rá csip-csup magyar ügyekkel foglalkozni, ám ha a kérdés így szól: „Mit tehet az egyszerű ember a környezetvédelemért?”, rögtön szárnyakat kap. De még milyeneket!

„Az például az én felelősségem, hogy a pillepalackot a hulladékszigetre viszem el. (…) Takarékosabban bánhatunk a vízzel. Ezek apróságok, de így mégis igazzá válik a közmondás: sok kicsi sokra megy. Ha mindenki egy picit jobban odafigyel ezekre a dolgokra, már előrébb leszünk. És még ezer módszert föl lehetne sorolni: kevesebbszer permetezek, másfajta vegyszert használok, szárazságtűrő növényeket telepítek a kertbe. Ha kivágok egy fát, ültetek másik kettőt, és nem lebetonozom a helyét. Igen, ezek apróságoknak tűnnek – de a gyermekeinket már erre kellene nevelnünk” – nyilatkozta például nemrégiben a hirado.hu-nak. Így aztán végképp nem értjük, hogyha valaki ekkora marha nagy környezetbarát, miért is kell neki magángépen röpdösnie?

Hova menjek legközelebb védeni a környezetet?

Hova menjek legközelebb védeni a környezetet?

Fotó: MTI

A Bors ugyanis kiderítette, hogy „a köztársasági elnök és meghívottjai másfél hónap alatt 62 millió forintért utaztak repülőn”, méghozzá luxusfelszereltségű magánrepülőn.

A lap szerint ez még államfői szinten is felesleges rongyrázás, úgyhogy kíváncsiak lennénk, hogy e luxuskiadás már a globális felmelegedés elleni harc rezsikeretébe tartozik-e, vagy csupán a neki – szerinte jogosan – kijáró kényelem? S mi lesz, ha fokozódik a klímahelyzet, űrhajóval jár szétcsapni a pillepalackbetyárok között.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.