A szókimondó rabbi Kerényi Imréről

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 16.

Villámnarancs

Radnóti Zoltán rabbi osztotta meg gondolatait az elhunyt ellentmondásos pályafutásáról.

Radnóti rabbi, akivel nemrégiben hosszan beszélgettünk, Kerényi Imrét búcsúztatja a 24.hu-n. A rabbi megemlíti, hogy nem igazán ért a színházhoz, a pártpolitikával nem foglalkozik és Kerényi életéről és haláláról sem volt igazán mondanivalója, mígnem a Facebookon részvétlen és gyűlölködő posztokba futott bele. És akkor egy kis részlet a rabbi búcsújából:

false

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

„Mint mondtam, nem foglalkoztat a pártpolitika. (Ezt azért kell elmondani mindig, mert mostanában nem szoktuk elhinni, hogy tényleg vannak általános erkölcsi kérdések, és nem csak hatalmiak.) Tény, hogy Kerényi Imre mondott egyet és mást a magyar zsidóságról, amit bölcsebb lett volna nem mondania, de egyrészt nem csak ezt csinálta 74 évnyi életidejében, másrészt akárki is volt, közöttünk élt, hozzánk tartozott, a társunk volt időben és térben. Összetartoztunk Vele. Ahogy anno ő is mondta, »ha kell, cigány vagyok, nemzetietlen vagyok, zsidó vagyok«.”

 

„Drága Slomó, te is egy migráns vagy, bármennyit is mosolyogsz rájuk, nekik csak egy migráns leszel”

Radnóti Zoltán interjút adott a Narancsnak, szóba került Köves Slomó is. Hosszú interjút olvashatnak Radnóti Zoltánnal, a Mazsihisz Rabbitestületének elnökével a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban. Az apropó: egy friss, a hazai zsidóságot vizsgáló felmérés, az interjú nagyobb részében erről beszélgettünk a rabbival.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”