Alighogy lelépett a miniszterelnök a világot jelentő deszkákról, gyorsan ki is adtak egy pofás közleményt, mely szerint „Tusványoson a miniszterelnök ismételten elkötelezte magát a nemzeti érdekek mellett, amire mostanában talán még nagyobb szükségünk van, mint korábban”.
| ||
Arra ugyan nem tértek ki, hogy a fenébe lehet a „magyarok ellensége” a magyar baloldal, s persze arra sem, hogy végeredményben önmagukon kívül kit tekintenek magyarnak. Ám azzal a kiszólásukkal, hogy „a nemzeti érdekek egyben európaiak, hiszen ezeréves történelmünk és kultúránk minden szála ehhez köt minket”, tulajdonképpen a főnököt is sikerült túllicitálni, hiszen ezek szerint Magyarország (Orbán Viktor) az egyetlen, aki Európai valódi értékeit képviseli. „A KDNP kiemelten fontosnak tartja ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy a magyar kormányzatnak volt kellő elszántsága megkérdezni a embereket a nemzeti konzultáció révén, hogy mit is gondolnak az illegális bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekről” – írják. Ez már önmagában is röhejes, de a végére még azt is odabiggyesztették, hogy „Magyarország az utóbbi években bebizonyította, hogy saját erőfeszítései gazdasági és politikai értelemben is hatékonyak, így sikerült elkerülnünk, hogy a görögországihoz hasonló kiszolgáltatott helyzetben legyünk kénytelenek élni”, és arra már tényleg nem lehet mit mondani. Vérlázító? Cinikus? Tálán inkább végtelenül szomorú. Ráadásul igazuk is van. Mi ugyanis valóban nem a görögországihoz hasonló kiszolgáltatott helyzetben vagyunk kénytelenek élni. Hanem abban, amit talán a kommüniké zárómondata fejez ki a legjobban, hogy ti. nem humorfesztiválon mondja valaki: „Orbán Viktor beszéde olyan volt, mint amit egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus mondhat.” Tehát egy fásult, magába fordult, a vezetőjének kiszolgáltatott országban vagyunk kénytelenek élni.
