Akkorát nyaltak a kereszténydemokraták Orbánnak, hogy beletörött a nyelvük

  • narancs.hu
  • 2015. július 26.

Villámnarancs

A tegnapi „nagy beszédtől” teljesen elaléltak a kereszténydemokraták. Nem csoda, hogy összevissza beszélnek.

Alighogy lelépett a miniszterelnök a világot jelentő deszkákról, gyorsan ki is adtak egy pofás közleményt, mely szerint „Tusványoson a miniszterelnök ismételten elkötelezte magát a nemzeti érdekek mellett, amire mostanában talán még nagyobb szükségünk van, mint korábban”.

false

 

Fotó: MTI

Arra ugyan nem tértek ki, hogy a fenébe lehet a „magyarok ellensége” a magyar baloldal, s persze arra sem, hogy végeredményben önmagukon kívül kit tekintenek magyarnak. Ám azzal a kiszólásukkal, hogy „a nemzeti érdekek egyben európaiak, hiszen ezeréves történelmünk és kultúránk minden szála ehhez köt minket”, tulajdonképpen a főnököt is sikerült túllicitálni, hiszen ezek szerint Magyarország (Orbán Viktor) az egyetlen, aki Európai valódi értékeit képviseli. „A KDNP kiemelten fontosnak tartja ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy a magyar kormányzatnak volt kellő elszántsága megkérdezni a embereket a nemzeti konzultáció révén, hogy mit is gondolnak az illegális bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekről” – írják. Ez már önmagában is röhejes, de a végére még azt is odabiggyesztették, hogy „Magyarország az utóbbi években bebizonyította, hogy saját erőfeszítései gazdasági és politikai értelemben is hatékonyak, így sikerült elkerülnünk, hogy a görögországihoz hasonló kiszolgáltatott helyzetben legyünk kénytelenek élni”, és arra már tényleg nem lehet mit mondani. Vérlázító? Cinikus? Tálán inkább végtelenül szomorú. Ráadásul igazuk is van. Mi ugyanis valóban nem a görögországihoz hasonló kiszolgáltatott helyzetben vagyunk kénytelenek élni. Hanem abban, amit talán a kommüniké zárómondata fejez ki a legjobban, hogy ti. nem humorfesztiválon mondja valaki: „Orbán Viktor beszéde olyan volt, mint amit egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus mondhat.” Tehát egy fásult, magába fordult, a vezetőjének kiszolgáltatott országban vagyunk kénytelenek élni.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.