Elég ijesztő, ahogy Hosszú Katinka két tök szimpla újságírói kérdésre reagált

  • narancs.hu
  • 2017. július 27.

Villámnarancs

Az olimpiai bajnok kissé túlreagálta a dolgot. Kár, hogy videóban közzé is tette ezt.

Hetedik lett tegnap Hosszú Katinka a budapesti világbajnokság 200 méteres gyorsúszásában. A kivételes képességű olimpiai bajnok ezután egy videót tett közzé a verseny utáni gondolatairól, ebben szerepel egy elég furcsának tűnő eszmefuttatás is.

Hosszú ugyanis láthatóan zokon vett két teljesen normális újságírói kérdést. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy miután látta, nincs érmes pozícióban, visszavett-e? A másik pedig arra, hogy miután többször is úszott már világversenyen 200 méter gyorsat és nem nyert érmet, próbálkozik-e még ezen a számon?

Hosszú rosszindulatúnak érezte a kérdéseket, pedig szakmai szempontból megalapozottak voltak. Tekintve, hogy Hosszú Katinka versenyzett a 200 méter gyorsúszás után, joggal vetődhetett fel, hogy esetleg arra spórol az erejével, hiszen egy másik számtól hasonló megfontolás miatt vissza is lépett néhány napja. A másik, hogy esetleg feladja a 200 méter gyorst: miért ne lehetne ez is jogos kérdés? Tök sok számot úszik, miért ne koncentrálhatna kevesebbre? Miért kell ezen megsértődni, miért nem mondja, hogy nem, nem akarja otthagyni ezt a számot? Vagy hogy majd eldönti, vagy hogy ki tudja?

Bármit mondhatott volna, ebben a videóban viszont Hosszú a megsértett istenség pozíciójából beszél, ami neki sem áll jól. Reméljük, hamar levetkőzi.

De még csak nem is ez a legvisszásabb. Hanem az, hogy ha ezeket a kérdéseket egy külföldi újságírótól kapta volna – folytatja –, akkor elmentek volna, a magyaroktól viszont nem.

Hogy mi?

Egy magyar újságírónak kötelező babusgatnia, el kell kerülnie a kényelmetlen kérdéseket? Hosszú Katinka válasza: „Mi magyarok vagyunk, fogjunk össze a hazai rendezésű világbajnokságon.”

Jaj, ne! Ezerszer hallott érv ez, hogy miért kell állandóan kritizálni, vegyük már észre a jót, blabla… Ez a szöveg elmegy egy sörözői beszélgetésben, viszont nem egy vérprofi sportolótól. Akinek az áll jól, ha a hülye (vagy annak érzett) kérdésekre is elegánsan reagál. Főleg, ha a kérdéseknek szakmai alapja is van.

Hosszú Katinkának semmi oka nem volt megsértődni. Kár, hogy az újságírókat hibáztatja a releváns kérdések miatt. Itt kéne gyorsan pontot tenni ennek a történetnek a végére.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.