Elég ijesztő, ahogy Hosszú Katinka két tök szimpla újságírói kérdésre reagált

  • narancs.hu
  • 2017. július 27.

Villámnarancs

Az olimpiai bajnok kissé túlreagálta a dolgot. Kár, hogy videóban közzé is tette ezt.

Hetedik lett tegnap Hosszú Katinka a budapesti világbajnokság 200 méteres gyorsúszásában. A kivételes képességű olimpiai bajnok ezután egy videót tett közzé a verseny utáni gondolatairól, ebben szerepel egy elég furcsának tűnő eszmefuttatás is.

Hosszú ugyanis láthatóan zokon vett két teljesen normális újságírói kérdést. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy miután látta, nincs érmes pozícióban, visszavett-e? A másik pedig arra, hogy miután többször is úszott már világversenyen 200 méter gyorsat és nem nyert érmet, próbálkozik-e még ezen a számon?

Hosszú rosszindulatúnak érezte a kérdéseket, pedig szakmai szempontból megalapozottak voltak. Tekintve, hogy Hosszú Katinka versenyzett a 200 méter gyorsúszás után, joggal vetődhetett fel, hogy esetleg arra spórol az erejével, hiszen egy másik számtól hasonló megfontolás miatt vissza is lépett néhány napja. A másik, hogy esetleg feladja a 200 méter gyorst: miért ne lehetne ez is jogos kérdés? Tök sok számot úszik, miért ne koncentrálhatna kevesebbre? Miért kell ezen megsértődni, miért nem mondja, hogy nem, nem akarja otthagyni ezt a számot? Vagy hogy majd eldönti, vagy hogy ki tudja?

Bármit mondhatott volna, ebben a videóban viszont Hosszú a megsértett istenség pozíciójából beszél, ami neki sem áll jól. Reméljük, hamar levetkőzi.

De még csak nem is ez a legvisszásabb. Hanem az, hogy ha ezeket a kérdéseket egy külföldi újságírótól kapta volna – folytatja –, akkor elmentek volna, a magyaroktól viszont nem.

Hogy mi?

Egy magyar újságírónak kötelező babusgatnia, el kell kerülnie a kényelmetlen kérdéseket? Hosszú Katinka válasza: „Mi magyarok vagyunk, fogjunk össze a hazai rendezésű világbajnokságon.”

Jaj, ne! Ezerszer hallott érv ez, hogy miért kell állandóan kritizálni, vegyük már észre a jót, blabla… Ez a szöveg elmegy egy sörözői beszélgetésben, viszont nem egy vérprofi sportolótól. Akinek az áll jól, ha a hülye (vagy annak érzett) kérdésekre is elegánsan reagál. Főleg, ha a kérdéseknek szakmai alapja is van.

Hosszú Katinkának semmi oka nem volt megsértődni. Kár, hogy az újságírókat hibáztatja a releváns kérdések miatt. Itt kéne gyorsan pontot tenni ennek a történetnek a végére.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.