Ez ma a Fidesz: menekülnek, nem válaszolnak, és még a szemedbe is nevetnek

  • - gm -
  • 2018. április 1.

Villámnarancs

Nem tudnak mást adni, csak mi lényegük.

Bár az utóbbi időben a Fidesz-vezetés egy jó része ilyen-olyan botrányok miatt már nem mer kiállni a választók elé (az állítólag megvezetett Kósa Lajost például parkolópályára kellett állítani a kampány idejére, még egy laza lakossági fórumra sem lehet elengedni, csak a legnagyobb titoktartás mellett), néhány kormánypárti politikust azért ki kell engedni az emberek közé, elvégre kampányolni is kell valahogy. Ezekből a megjelenésekből születnek általában azok a jelenetek, amelyek

nagyon pontosan megmutatják, hol tart ma a Fidesz, és mit gondol a választókról.

Erre a hétre például három találkozás is jutott, a valódi újságírók háromszor tettek kísérletet arra, hogy a NER lelkes haszonélvezői mondjanak már valamit arról, ami ebben az országban zajlik. Az eredmény: Mészáros Lőrinc szépen megüzente, hogy a kormányváltás után is sikeresebb lesz (halvány mosoly a kamerába), tegnap pedig az örök bujdosó Rogán Antal jelezte, hogy tessék a jobbikos korrupciós botrányokkal foglalkozni, ő aztán nem válaszol, „pápá”,

majd többször is belemosolygott a kamerába.

Megjelent még Hollik István, aki valószínűleg a párt eminens tanulója, mert pont ugyanazt csinálta, amit Rogán.

Hogy mi látszik mindebből? Hát, leginkább az, hogy tojnak ők már mindenre, ami nem tud a zsebükbe vándorolni, és közben üzenik is mindenkinek, akinek ez nem tetszik: így jártatok, jól kiröhögünk benneteket!

Az arrogancia és a gőg ennek a rendszernek állandó kísérőjelensége már évek óta,

nincs ebben semmi újdonság, de most már a választási kampány idejére sem tudják visszafogni magukat. Simán vállalhatónak tartják, hogy öntelten belemosolyognak a kamerába, és tesznek a válaszra. Persze, a félelemkeltés és a hazugságkampányok miatt bőven vannak, akiket egyelőre ez nem zavar, de közben minden egyes menekülés, minden egyes rohanás és bujkálás, minden egyes cinikus vigyor azt harsogja szerte az országban: ez ma a Fidesz, ezt tudják kínálni. És ahogy látszik, nem is akarnak ők már mást nyújtani.

Borítókép: Index-videó/YouTube/N1 TV

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.