Ezeknek teljesen elment az eszük: az államtitkár már ott tart, hogy aki nem fideszes, veszélyt jelent Magyarországra

  • - gm -
  • 2018. január 31.

Villámnarancs

Egyelőre csak az ellenzéki pártokról van szó, de mi lesz holnap?!

Miután bemutatta a párt minden szempontból értelmezhetetlen új plakátját, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója elment Orbán Viktor házi tévéjébe, hogy megmutassa, milyen színvonalú kampányra is számíthat ez az ország. Az MTI szemlézte köztévés „interjúban” elhangzik, hogy az ellenzéki pártok, az ellenzéki vezetők veszélyt jelentenek Magyarországra, ami nyilván nettó baromság, mai állapotában az ellenzék leginkább önmagára jelenti a legnagyobb veszélyt.

A kijelentés persze tökéletesen illeszkedik a kormány retorikájába (amiben Magyarország = a kormány), éppen ezért sokat nem is kellene vele foglalkozni, egészen biztosan mondanak még hasonlókat a kormánypárt jeles figurái az elkövetkezendőkben.

Ugyanakkor ha odarakjuk a fenti mondat mellé a nemrég bejelentett, „Stop Soros” névre hallgató rémisztő zagyvaságot, vagy ránézünk az új köztéri plakátokra,

kicsit aggasztóbb kezd lenni a kép.

Mert mi van akkor, ha holnaptól nemcsak az ellenzéki pártok és vezetőik, hanem az ellenzéki szavazók is veszélyt jelentenek majd? Mi lesz akkor, ha a kormány tényleg azt érzi, hogy valaki veszélyt jelent a felfoghatatlan gazdagodásra, a mocskos tolvajlásokra, és nagyjából mindenre, amit nyolc év alatt sikerült kiépíteni?

Nehéz nem arra gondolni, hogy ezt az egész elmebajt úgy fokozzák, hogy a társadalom egyre nagyobb csoportjait jelölik ki ellenségnek, Hidvéghi Balázs meg bejelenti majd, hogy ők a veszélyesek, ők a nem fideszesek, oda lőhettek.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.