Na, ki nevezte ki Németh Szilárdot az Arany János-emlékév fővédnökévé? Németh Szilárd

  • - palosm -
  • 2018. január 31.

Villámnarancs

Ennyi erővel lehetne a költészet nagykövete is.

Miután Németh Szilárd az „Arany János bicentenárium fővédnökének” nevezte magát az Arany szülővárosában megnyílt múzeummal büszkélkedő Facebook-posztban, felmerült bennünk egy apró, ám annál kínzóbb kérdés:

ki a frász tartotta jó ötletnek, hogy a nem feltétlen irodalmi jártasságáról és költészet iránti rajongásáról ismert képviselőnek, „a Fidesz öklének” adományozza ezt a posztot?

A kérdést az is súlyosbította, hogy korábbi híradásokban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tűnt fel, mint fővédnök.

Hát mi folyik itt, vajon az exrezsibiztos tiszteletbeli akadémiai pozícióját készítik elő a dörzsölt kommunikátorok? Nem, ott még nem tartunk.

Még csak ott tartunk, hogy Németh Szilárd hazudott.

false

Hazudott, hogy Arany János nevét felhasználva magát szebbnek és okosabbnak tüntesse fel, mint amilyen. Így fest egy jó hír a választásra készülődő NER-ben, ugyanis ez azért még mindig a jobbik eset.

Mert bontsuk csak ki a szálakat! Az Arany János-emlékév alapja egy 2017-es kormányhatározat, ami a következőt rögzíti: az emlékévet az úgynevezett emlékbizottság bonyolítja le, elnöke Áder János köztársasági elnök, állandó tag még a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (akkor még Fekete György, később Vashegyi György) és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László. Az emlékbizottság titkára a Petőfi Irodalmi Múzeum elnöke, Prőhle Gergely. A szövegben nem szerepel a fővédnök szó, mivel a testületet a legmagasabb közjogi méltóság vezeti, nem lenne sok értelme annak, hogy fővédnököt keressenek tevékenységükhöz.

Apró bökkenőnek látszik az is, hogy Lovász László valóban betöltött egy fővédnöki tisztséget Arany Jánossal kapcsolatban, de ez a bizottság nem az a bizottság: az MTA-n belül, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetének Irodalomtudományi Intézete is létrehozott egy Arany János Emlékbizottságot. Na, ennek volt a fővédnöke Lovász László, tudtuk meg az MTA sajtóosztályától.

A két bizottság a híradásokban, még az MTA kommunikációjában is néha összekeveredett, és előfordult, hogy Lovász Lászlóra a kormányzati emlékév fővédnökeként hivatkoztak, tévesen.

Ráadásul egyéb híradások, például a közmédia, Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét a kormányzati emlékév egyházi fővédnökének nevezte, a jó ég tudja, pontosan mi alapján és mely okból, de ezzel senkinek nem volt gondja.

Na, ebbe a zavaros vízbe ugrott hasast Németh Szilárd, amikor az Arany-bicentenárium fővédnökeként nyilvánult meg, és mondott „hálás köszönetet” segédeinek, „minden közreműködőnek, muzeológusnak, kultúrhistorikusnak, különösen Török László polgármester úrnak, Patócs Julikának, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnökének és Prőhle Gergelynek, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának”.

Utóbbit, vagyis

az Áder-féle bizottság titkárát megkérdeztük

Németh Szilárd eddig titkolt fővédnöki pozíciójáról. Prőhle válaszából kiderült: Németh Szilárd úgy került a képbe, hogy segítette a kommunikációt az emlékbizottság és a költő szülővárosa, Nagyszalonta között, továbbá „többször segített felgyorsítani a felújítási munkálatok adminisztratív részét, ebben a formában – ha tetszik – védnökséget vállalva az Arany-emlékhely megújulása felett Nagyszalontán”.

Ha tetszik.

Ha tetszik, Németh Szilárd mindjárt úgy fog bemutatkozni, mint a magyar költészet tiszteletbeli nagykövete.

Egyébként az, hogy pontosan mi köze Németh Szilárdnak Nagyszalontához, nem derült ki, bár az biztos, hogy a Németh által valaha polgármesterként vezetett Csepel és Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolatban állnak, Németh pedig évek óta visszatérő vendég a városban, és persze jó kapcsolatot ápol Török László nagyszalontai polgármesterrel.

Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy Németh Szilárd addig-addig forgolódott az Áder-féle emlékbizottság háza táján, amíg elhitte magáról, hogy ő az Arany János-emlékév fővédnöke. Vagy legalábbis nyugodtan bemondhatja, hogy az, úgysem kéri számon rajta senki.

(Természetesen a Fidesz-frakció sajtóosztályát is megkérdeztük az önkéntes fővédnökségről, választ nem kaptunk.)

false

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.