Na, ki nevezte ki Németh Szilárdot az Arany János-emlékév fővédnökévé? Németh Szilárd

  • - palosm -
  • 2018. január 31.

Villámnarancs

Ennyi erővel lehetne a költészet nagykövete is.

Miután Németh Szilárd az „Arany János bicentenárium fővédnökének” nevezte magát az Arany szülővárosában megnyílt múzeummal büszkélkedő Facebook-posztban, felmerült bennünk egy apró, ám annál kínzóbb kérdés:

ki a frász tartotta jó ötletnek, hogy a nem feltétlen irodalmi jártasságáról és költészet iránti rajongásáról ismert képviselőnek, „a Fidesz öklének” adományozza ezt a posztot?

A kérdést az is súlyosbította, hogy korábbi híradásokban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tűnt fel, mint fővédnök.

Hát mi folyik itt, vajon az exrezsibiztos tiszteletbeli akadémiai pozícióját készítik elő a dörzsölt kommunikátorok? Nem, ott még nem tartunk.

Még csak ott tartunk, hogy Németh Szilárd hazudott.

false

Hazudott, hogy Arany János nevét felhasználva magát szebbnek és okosabbnak tüntesse fel, mint amilyen. Így fest egy jó hír a választásra készülődő NER-ben, ugyanis ez azért még mindig a jobbik eset.

Mert bontsuk csak ki a szálakat! Az Arany János-emlékév alapja egy 2017-es kormányhatározat, ami a következőt rögzíti: az emlékévet az úgynevezett emlékbizottság bonyolítja le, elnöke Áder János köztársasági elnök, állandó tag még a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (akkor még Fekete György, később Vashegyi György) és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László. Az emlékbizottság titkára a Petőfi Irodalmi Múzeum elnöke, Prőhle Gergely. A szövegben nem szerepel a fővédnök szó, mivel a testületet a legmagasabb közjogi méltóság vezeti, nem lenne sok értelme annak, hogy fővédnököt keressenek tevékenységükhöz.

Apró bökkenőnek látszik az is, hogy Lovász László valóban betöltött egy fővédnöki tisztséget Arany Jánossal kapcsolatban, de ez a bizottság nem az a bizottság: az MTA-n belül, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézetének Irodalomtudományi Intézete is létrehozott egy Arany János Emlékbizottságot. Na, ennek volt a fővédnöke Lovász László, tudtuk meg az MTA sajtóosztályától.

A két bizottság a híradásokban, még az MTA kommunikációjában is néha összekeveredett, és előfordult, hogy Lovász Lászlóra a kormányzati emlékév fővédnökeként hivatkoztak, tévesen.

Ráadásul egyéb híradások, például a közmédia, Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét a kormányzati emlékév egyházi fővédnökének nevezte, a jó ég tudja, pontosan mi alapján és mely okból, de ezzel senkinek nem volt gondja.

Na, ebbe a zavaros vízbe ugrott hasast Németh Szilárd, amikor az Arany-bicentenárium fővédnökeként nyilvánult meg, és mondott „hálás köszönetet” segédeinek, „minden közreműködőnek, muzeológusnak, kultúrhistorikusnak, különösen Török László polgármester úrnak, Patócs Julikának, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület elnökének és Prőhle Gergelynek, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának”.

Utóbbit, vagyis

az Áder-féle bizottság titkárát megkérdeztük

Németh Szilárd eddig titkolt fővédnöki pozíciójáról. Prőhle válaszából kiderült: Németh Szilárd úgy került a képbe, hogy segítette a kommunikációt az emlékbizottság és a költő szülővárosa, Nagyszalonta között, továbbá „többször segített felgyorsítani a felújítási munkálatok adminisztratív részét, ebben a formában – ha tetszik – védnökséget vállalva az Arany-emlékhely megújulása felett Nagyszalontán”.

Ha tetszik.

Ha tetszik, Németh Szilárd mindjárt úgy fog bemutatkozni, mint a magyar költészet tiszteletbeli nagykövete.

Egyébként az, hogy pontosan mi köze Németh Szilárdnak Nagyszalontához, nem derült ki, bár az biztos, hogy a Németh által valaha polgármesterként vezetett Csepel és Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolatban állnak, Németh pedig évek óta visszatérő vendég a városban, és persze jó kapcsolatot ápol Török László nagyszalontai polgármesterrel.

Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy Németh Szilárd addig-addig forgolódott az Áder-féle emlékbizottság háza táján, amíg elhitte magáról, hogy ő az Arany János-emlékév fővédnöke. Vagy legalábbis nyugodtan bemondhatja, hogy az, úgysem kéri számon rajta senki.

(Természetesen a Fidesz-frakció sajtóosztályát is megkérdeztük az önkéntes fővédnökségről, választ nem kaptunk.)

false

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.