Gyerekrajzzal toborozzák a határvadászokat Heves megyében

  • 2017. január 30.

Villámnarancs

Hülyítés a bölcsőtől a sírig.

Nem kíméli a legkisebbeket sem a kormánypropaganda. Ide nézz, törökméz: cuki kutyuli szájkosárral, háttérben szögesdróttal.

Rajzoljatok kerítést!

A Heves Megyei Rendőrkapitányság sem akar kimaradni a határvadász toborzásból, a rendőrportálon hirdetik, hogy az érdeklődők február elején például az egri buszpályaudvaron vagy a hatvani Tescóban is teljes körű tájékoztatást kapnak a jelentkezés feltételeiről.

Mindezt egy olyan illusztrációval, amit a rózsaszentmártoni

Móra Ferenc Általános Iskola egyik tanulója

készített.

false

 

Fotó: police.hu

E rajz láttán valóban elégedetten csettinthet bárki, akinek mindennél fontosabb a kerítésépítés és a migránsozás! Lám, a gyermek már azt is megtanulta, hogy a rendőr arcképét nem illik megörökíteni.

Arra azért mégis kíváncsiak lennénk, hogy a kisdiák vajon önmagától vagy tanári felszólításra (netán pályázatra?) készítette el a rajzát? Esetleg szülei biztatására?

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.