Gyertek gyorsan, előbb kezdődött a Gyalog-galopp! – Áder János ünnepi beszéde

  • narancs.hu
  • 2016. január 1.

Villámnarancs

Az államfő nem lett jobb szónok, sem megnyerőbb személyiség az elmúlt évben, de legalább lerítt róla az erőlködés. Szövegírói viszont feladták, hogy értelmes dolgot adjanak a szájába.

Magyarország államfője e szerfelett nehéz világhelyzetben már csak a Jézuskában, illetve a klímaváltozásban bízik – tudtuk meg az éjfél után elmondott beszédéből. Mondjuk, e kettő együtt simán kimeríti az „örökzöld gondolat” fogalmát. De nemcsak az volt a baj Áder Jánossal ezen a szilveszteri éjen, hogy a karácsonyról beszélt, s arról is csak a falvédők szövegei jutottak eszébe: családi kör, mézeskalács-szeretet, s például az ingyenkonyhák előtt ez idő tájt tömegesen sorakozó magyar emberek a legkevésbé sem, hanem például az is, hogy semmit nem tanult az elmúlt ötven év magyar történelméből. S kábé ott tart, ahol Kádár János sajtófelelősei a hatvanas évek végén: az USA-ban tizenhét másodpercenként késelnek meg valakit. Áder szerint ugyanis Magyarország az egyedüli biztonságos hely ezen a bolygón, de Európában egészen bizonyosan, s ha egy rokonunk kiteszi a lábát innen, akkor aggódnunk kell, hogy épségben hazatér-e. „Mára eljutottunk oda, hogy amikor fiaink és lányaink idegen országban tanulnak vagy munkát vállalnak, nem az a legfontosabb, hogy megtalálják a számításukat. Vagy amikor barátaink külföldi tájakat indulnak felkeresni, nem az a legfontosabb, hogy milyen élményekkel gazdagodnak. Egyetlen dolog fontos a számunkra: hogy épségben viszontláthassuk őket. ”

false

 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Áh, dehogy aljas hazugság ez, csupán egy nagyon gyenge próbálkozás megideologizálni Orbán Viktor kerítését, amit a maga tárgyi valójában lehet, hogy csak a szerb meg a horvát határra húzott fel, de az első pillanattól az egész Magyarországot fojtogatja. A viszontlátásért mutatott súlyos aggodalmakban persze van valami, hisz’ ha egyszer egy fiatal innen tényleg kiteszi a lábát, az elmúlt időszak tapasztalatai szerint nem nagyon akar visszatérni, s jó oka is van rá.

Áder ezenkívül leadta az immár megszokott, klímáért aggódó rizsát is – tudjuk, valami ENSZ-állásra hajt, azért löki minden lehetséges alkalommal. Ő lesz a nemzetközi időjárás-felelős, ha majd Orbán ráun.

A többi ugyanaz volt, mint tavaly: nehéz, nehézkes beszéd, kenetteljes hanghordozás, hamis gesztusok, súgógépre guvadó szem. Megint nagy volt neki a zakó.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.