György Péter ugyan kiszállt a Liget-projektből, de gyorsan került helyette egy másik közismert, liberális múltú személyiség

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 6.

Villámnarancs

Újabb trófea a budai vár bevételének emlékcsarnokában.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert többszörös főigazgatója (előbb 1994-től 2003-ig, majd 2007-től napjainkig töltötte be magas funkciót, közben volt környezetvédelmi miniszter, illetve SZDSZ-es országgyűlési képviselő is) az e heti Élet és Irodalom hasábjain állt ki a Liget beépítése mellett.

Most – látszólag Tamás Gáspár Miklóssal vitatkozván – azt írja, hogy „Miért is baj, hogy újjászülethet valamennyi, a ligetben régóta működő intézmény és itt álló épület? Hogy a Városliget elegánsabb lesz, mint volt? Hogy a már itt lévő hét jelentős kulturális attrakció közelébe még pár költözik, az ördögtől való? Hogy a beton, az aszfalt meg a randa, gagyi épületek helyére szépek épülnek, az jó vagy rossz?”

Persányi két púp között

Persányi két púp között

Fotó: MTI

S folytatja is, ugyanebben a lágéban, amit a Magyar Nemzet szemléje foglal össze nagyon találóan, hogy tudniillik a főigazgató szerint „nincs azzal semmi probléma, ha a várból lekerül egy kulturális intézmény a Városligetbe”. Azt most hagyjuk, hogy miért is.

S azt se gondoljuk, hogy pusztán azért beszél így Persányi, mert többszörösből örökös főigazgató szeretne lenni, s az állatkert vezetése – rögtön Baán szomszédságában – egy különösen veszélyeztetett pozíció lehet. Hanem őbelőle tisztán csak a szakmai öntudat beszél, mikor azt sérelmezi, hogy TGM „vulgáris népszórakoztatásként” említi a Liget-ügy kapcsán az állatkertet. Így persze kicsit túltolt a kerékpár: azért kell több beton a Ligetbe, mert az állatkertezés nemes dolog, például az állatgyógyítás temploma.

A dolgozat ott fordul burleszkbe, amikor a szerzőből feltör liberális meggyőződése: „A mi ligetünkbe ne jöjjön idegen? Külföldi? Brüsszeli? Piréz se?” De szépen tetszett mondani, de ki mondott ilyet? És ha már a szépségnél tartunk, határ valóban a csillagos ég. „A gyerekzsivaj és a kultúra nem mostohatestvérek” – írja a főigazgató, és milyen igaza van. Csak hát közben mégis arra gondol az ember óhatatlanul, hogy hány fideszes jelentkező lehet az állatkert vezetésére – a számuk feltehetően az ezret is meghaladja… Gondoljunk csak bele, milyen remek állatkerti diri lenne Mészáros Lőrincből, Andy Vajnából vagy Kálomista Gáborból. Tarthatná az ódon ketrecek között a következő esküvőjét Habony Árpád.

Az meg amúgy is köztudott, hogy az idegenből jött versenyzőknek a mindennapos bizonyítási kényszer jut csak osztályrészül.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.