György Péter ugyan kiszállt a Liget-projektből, de gyorsan került helyette egy másik közismert, liberális múltú személyiség

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 6.

Villámnarancs

Újabb trófea a budai vár bevételének emlékcsarnokában.

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert többszörös főigazgatója (előbb 1994-től 2003-ig, majd 2007-től napjainkig töltötte be magas funkciót, közben volt környezetvédelmi miniszter, illetve SZDSZ-es országgyűlési képviselő is) az e heti Élet és Irodalom hasábjain állt ki a Liget beépítése mellett.

Most – látszólag Tamás Gáspár Miklóssal vitatkozván – azt írja, hogy „Miért is baj, hogy újjászülethet valamennyi, a ligetben régóta működő intézmény és itt álló épület? Hogy a Városliget elegánsabb lesz, mint volt? Hogy a már itt lévő hét jelentős kulturális attrakció közelébe még pár költözik, az ördögtől való? Hogy a beton, az aszfalt meg a randa, gagyi épületek helyére szépek épülnek, az jó vagy rossz?”

Persányi két púp között

Persányi két púp között

Fotó: MTI

S folytatja is, ugyanebben a lágéban, amit a Magyar Nemzet szemléje foglal össze nagyon találóan, hogy tudniillik a főigazgató szerint „nincs azzal semmi probléma, ha a várból lekerül egy kulturális intézmény a Városligetbe”. Azt most hagyjuk, hogy miért is.

S azt se gondoljuk, hogy pusztán azért beszél így Persányi, mert többszörösből örökös főigazgató szeretne lenni, s az állatkert vezetése – rögtön Baán szomszédságában – egy különösen veszélyeztetett pozíció lehet. Hanem őbelőle tisztán csak a szakmai öntudat beszél, mikor azt sérelmezi, hogy TGM „vulgáris népszórakoztatásként” említi a Liget-ügy kapcsán az állatkertet. Így persze kicsit túltolt a kerékpár: azért kell több beton a Ligetbe, mert az állatkertezés nemes dolog, például az állatgyógyítás temploma.

A dolgozat ott fordul burleszkbe, amikor a szerzőből feltör liberális meggyőződése: „A mi ligetünkbe ne jöjjön idegen? Külföldi? Brüsszeli? Piréz se?” De szépen tetszett mondani, de ki mondott ilyet? És ha már a szépségnél tartunk, határ valóban a csillagos ég. „A gyerekzsivaj és a kultúra nem mostohatestvérek” – írja a főigazgató, és milyen igaza van. Csak hát közben mégis arra gondol az ember óhatatlanul, hogy hány fideszes jelentkező lehet az állatkert vezetésére – a számuk feltehetően az ezret is meghaladja… Gondoljunk csak bele, milyen remek állatkerti diri lenne Mészáros Lőrincből, Andy Vajnából vagy Kálomista Gáborból. Tarthatná az ódon ketrecek között a következő esküvőjét Habony Árpád.

Az meg amúgy is köztudott, hogy az idegenből jött versenyzőknek a mindennapos bizonyítási kényszer jut csak osztályrészül.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.