A tudósok aggodalmukat fejezik ki „az utóbbi néhány évben végbemenő antidemokratikus folyamatok, különösen a sajtószabadság veszélyeztetése miatt”, s ezért azt kérik Lovásztól, hogy „az MTA vezetése mielőbb tárgyalja meg ezen kérdéseket és kötelezze el magát a mellett, hogy a magyar társadalom fent említett égető kérdéseiről tudományos feltárómunkát és vitasorozatot kezdeményez”.
Lovász László egyelőre nem reagált, ami azt jelenti, hogy tartja magát ahhoz, amit az akkor még csak 28 aláírást tartalmazó petíció nyilvánosságra hozatalakor, október 17-én mondott: „A tagság véleménye politikai kérdésekben megosztott, de én sem a bal-, sem a jobboldalt nem képviselem, én a tudomány, az oktatás, a kultúra ügyeinek képviseletére vállalkoztam. Véleményem szerint az MTA-nak ilyen kérdésekkel kell foglalkoznia, és nem politikával.”
Hozzátette:
„politikai kérdésben nem alakítunk ki testületi véleményt.”
Noha nincs kétségünk az elnök jó szándéka felől, azt azért nem bánnánk, ha az elmúlt hat évre visszatekintve néhány példával is alátámasztotta volna, hogy a tudomány, az oktatás, a kultúra „ügyeinek” idehaza semmi köze nem volt a politikához.
