„Az elmúlt három évben két szempontot (a korai terhességet és a középfokú beiskolázást) leszámítva a romák helyzete minden tekintetben javult, ráadásul arányosan jobban, mint a nem roma szegények helyzete” – mondta pár hete az Indexnek híres puritánozós interjújában Balog Zoltán. Közölte azt is, hogy az ő életét olyan „témák határozzák meg”, mint az oktatás, az egészségügy, vagy a roma felzárkóztatás.
|
Ám egyre inkább úgy tűnik, jobb lenne, ha Balog más témák után nézne. A Magyar Nemzet mai cikkében olvasni arról a KSH-jelentésről, amelyben lesújtó adatokat közölnek a hazai cigányságról.
Balog egyik kedvencéről.
Tehát akkor olvassunk bele a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzésébe.
A szerint ugyanis a 15–64 éves roma népesség 80 százalékának még mindig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány 20 százalék. „Egyebek között ez a megdöbbentő képzettségbeli hátrány érvényesül a munkaerőpiacon is: a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint 2015-ben a munkaképes romáknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával” – írja a lap.
Mégis úgy tűnik, épp ez utóbbi szomorú adattal igyekezett Balog alátámasztani dicsőséges romapolitikáját, ugyanis a KSH-elemzés megjegyzi, ennek ellenére „2015-ben az előző évihez képest javultak a romák foglalkoztatási mutatói, sőt a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt”.
Azt a miniszter már nem kötötte az orrunkra, hogy e fantasztikus javulás – ahogy az elemzésben írják – „jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, így minden ötödik közfoglalkoztatott roma volt”.