Döbbenetes adatok cáfolják Balog Zoltán halandzsáját

  • narancs.hu
  • 2016. október 31.

Villámnarancs

A miniszter szerint a roma felzárkóztatás szinte minden tekintetben javult. Igen?

„Az elmúlt három évben két szempontot (a korai terhességet és a középfokú beiskolázást) leszámítva a romák helyzete minden tekintetben javult, ráadásul arányosan jobban, mint a nem roma szegények helyzete” – mondta pár hete az Indexnek híres puritánozós interjújában Balog Zoltán. Közölte azt is, hogy az ő életét olyan „témák határozzák meg”, mint az oktatás, az egészségügy, vagy a roma felzárkóztatás.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján

A Keresztény Roma Szakkollégiumok konferenciáján

Fotó: MTI

Ám egyre inkább úgy tűnik, jobb lenne, ha Balog más témák után nézne. A Magyar Nemzet mai cikkében olvasni arról a KSH-jelentésről, amelyben lesújtó adatokat közölnek a hazai cigányságról.

Balog egyik kedvencéről.

Tehát akkor olvassunk bele a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzésébe.

A szerint ugyanis a 15–64 éves roma népesség 80 százalékának még mindig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány 20 százalék. „Egyebek között ez a megdöbbentő képzettségbeli hátrány érvényesül a munkaerőpiacon is: a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint 2015-ben a munkaképes romáknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával” – írja a lap.

Mégis úgy tűnik, épp ez utóbbi szomorú adattal igyekezett Balog alátámasztani dicsőséges romapolitikáját, ugyanis a KSH-elemzés megjegyzi, ennek ellenére „2015-ben az előző évihez képest javultak a romák foglalkoztatási mutatói, sőt a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt”.

Azt a miniszter már nem kötötte az orrunkra, hogy e fantasztikus javulás – ahogy az elemzésben írják – „jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, így minden ötödik közfoglalkoztatott roma volt”.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.