Döbbenetes adatok cáfolják Balog Zoltán halandzsáját

  • narancs.hu
  • 2016. október 31.

Villámnarancs

A miniszter szerint a roma felzárkóztatás szinte minden tekintetben javult. Igen?

„Az elmúlt három évben két szempontot (a korai terhességet és a középfokú beiskolázást) leszámítva a romák helyzete minden tekintetben javult, ráadásul arányosan jobban, mint a nem roma szegények helyzete” – mondta pár hete az Indexnek híres puritánozós interjújában Balog Zoltán. Közölte azt is, hogy az ő életét olyan „témák határozzák meg”, mint az oktatás, az egészségügy, vagy a roma felzárkóztatás.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján

A Keresztény Roma Szakkollégiumok konferenciáján

Fotó: MTI

Ám egyre inkább úgy tűnik, jobb lenne, ha Balog más témák után nézne. A Magyar Nemzet mai cikkében olvasni arról a KSH-jelentésről, amelyben lesújtó adatokat közölnek a hazai cigányságról.

Balog egyik kedvencéről.

Tehát akkor olvassunk bele a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzésébe.

A szerint ugyanis a 15–64 éves roma népesség 80 százalékának még mindig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány 20 százalék. „Egyebek között ez a megdöbbentő képzettségbeli hátrány érvényesül a munkaerőpiacon is: a lapunk által megismert legfrissebb adatok szerint 2015-ben a munkaképes romáknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával” – írja a lap.

Mégis úgy tűnik, épp ez utóbbi szomorú adattal igyekezett Balog alátámasztani dicsőséges romapolitikáját, ugyanis a KSH-elemzés megjegyzi, ennek ellenére „2015-ben az előző évihez képest javultak a romák foglalkoztatási mutatói, sőt a javulás mértéke felülmúlta a nem roma népességre jellemzőt”.

Azt a miniszter már nem kötötte az orrunkra, hogy e fantasztikus javulás – ahogy az elemzésben írják – „jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben, így minden ötödik közfoglalkoztatott roma volt”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.