Halk szavú kerületi lakos rúgta fel a kiegyensúlyozott tájékoztatást

  • narancs.hu
  • 2015. december 4.

Villámnarancs

Tegnapig legfeljebb a helyi lakosság ismerhette a Tizenhetedik c. „regionális magazint”, nem utolsósorban Búz Sándornét. Ma már együtt száguldanak.

A Tizenhetedik című magazin saját bevallása szerint „a XVII. kerület teljes területét lefedi, levélszekrényekbe történő közvetlen kézbesítéssel, a kerület 87 ezer lakosa mellett lapunk eljut a kerületkörnyék agglomerációjának közel nyolcvanezres lakosságához is”.

Az „alapító-szerkesztő” Leander Tájékoztatási Tanácsadó és PR Iroda Betéti Társaság kiadványának impresszumában azonban nemcsak a tekintélyes példányszámról van szó, de a kiegyensúlyozottságról is. „Szerkesztőségünk egyforma távolságot tart a politikai pártoktól, tényszerűen számol be mind a kerületet irányító koalíció, mind az ellenzéknek a kerület életét, a lakosságot érintő tevékenységéről. (…) Ezen szerkesztési elvekkel elértük, hogy nemcsak a kerület fele, hanem teljes lakossága elfogadja, szereti, hitelesnek tartja lapunkat. Így a benne megjelenő cikkeket, hirdetéseket a legoptimálisabb hatásfokkal juttathatjuk el az olvasókhoz” – írják, ám az is kiderül, hogy nemcsak az nyomtatott, de az online médiában is ott vannak: „Internetes honlapunkon napi hírszolgáltatást nyújtunk, így nagy a látogatottságunk. Portálunk, illetve a TIZENHETEDIK ONLINE hírlevelünk hirdetési felületként, akciók azonnali beharangozására is nagyon alkalmas.”

Nos, ezt a fene nagy kiegyensúlyozottságot rúgta fel most egy helyi lakos, Búz Sándorné, aki elment a Vigyázó Sándor Művelődési Házba, Kovács Zoltán kormányszóvivő fórumára „a kormány gazdasági és migránspolitikájáról”. Nem is lett volna baj, hiszen egy fórumon – még ha Kovács Zoltán tartja is – a közönségnek is osztanak lapot, lehet kérdezni meg minden. Búz Sándorné azonban nem kérdezett, és ebből a nemkérdezésből lett a szenzáció. Ez a nemkérdezés ihlette meg a helyszíni tudósítót, aki ahelyett, hogy a lap „filozófiájának” megfelelően végezte volna a dolgát – leírja, Kovács Z. miről beszélt, a nézők mit kérdeztek stb. –, olyannyira Búz Sándorné hatása alá került, hogy a teljes cikket az ő fellépésének szentelte.

„Szólásra jelentkezett Búz Sándorné, halk szavú kerületi lakos, s mint mondta, az eddig elhangzottakhoz képest másfajta megközelítésből szeretne a témákhoz közelíteni. (…) Búz Sándorné kérte Kovács Zoltánt, engedje meg, hogy köszönete jeléül kezet fogjon vele. Kérte továbbá, hogy ezt a köszönetet tolmácsolja Orbán Viktor miniszterelnöknek. (…) A kézfogás némán megtörtént. (…) Az ünnepivé emelkedett pillanatot nagy csend követte. A szó szoros értelmében szinte vágni lehetett a csendet. A pár másodperces hallgatásból a jelenlévők többségének örömteli egyetértését lehetett kiérezni. A jelenet az elejétől a végéig nem tartott tovább két percnél. A hatás leírásához már nem kellenek további szavak…”

Ezek után kíváncsian várjuk a folytatást, a helyi ellenzék, a civil kezdeményezések, szakkörök stb. eseményeiről, pontosabban az azokon történt ünnepivé emelkedett pillanatokról, természetesen a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.