Harrach Péter definiál, emelkedik és retteg

  • narancs.hu
  • 2015. március 14.

Villámnarancs

A magyar anyák lelkesítője, a vasárnapi zárva tartás prófétája megbékélést hirdet. Most éppen a diákmeneteltetés ügyében.

„Tisztelt Váci Polgárok! Gondolom, hogy mindannyiunk számára elfogadható a következő definíció: A nemzeti ünnep olyan kitüntetett napot jelöl, amelyen egy ország vagy egy nép nemzeti összetartozását ünnepli.

A város képviselőjeként arra kérek mindenkit, hogy őrizzük meg a nemzeti ünnep emelkedett hangulatát. Ne engedjünk azoknak a törekvéseknek, amelyek a megosztottság állapotába kívánják juttatni az ünneplő polgárokat.

Természetesen, nekem is van véleményem arról a váci jelenségről, amelyet az országos médiumok felerősítettek. Gondolataimat az ünnep után – tárgyilagos dialógus formájában – szívesen megosztom bárkivel.

Most ünnepeljünk együtt, emlékezve nemzeti hőseinkre!” – imigyen szólt a váciakhoz legfrissebb közleményében Harrach Péter.

Ám úgy tűnik,  a KDNP nagyágyúja csak holnapra, az ünnep idejére akarná megszüntetni a megosztottságot. És mit jelent az, hogy a véleményét majd csak az ünnep után, „tárgyilagos dialógus formájában” fogja megosztani bárkivel?

Nos, azt jelenti, hogy Harrach Péter jelen pillanatban még azt sem tudja eldönteni, hogy kitől féljen jobban. A váci polgároktól, vagy Orbántól, akire nem kíváncsiak váciak?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.