Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Itt a kormányzat olimpiai bosszújának első híre: elvernék a port a fővároson

  • narancs.hu
  • 2017. február 25.

Villámnarancs

Lázár Budapestet fenyegeti, de fröcsögéséből kifelejti a dolog jó oldalát.

Az MTI szerint Lázár tegnap a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt Debrecenben, hogy ha

Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás,

abból a vidék fejleszthető. Megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg 450 milliárd forintos hazai forrásból.

false

 

Fotó: MTI-Czeglédi Zsolt

Világos beszéd:

ha nincs olimpia, akkor is el fognak szórni

egy tonna pénzt mindenfélére, viszont Budapest nem kap belőle egy petákot sem. Jaj, akkor ötvenezres atlétikai stadionja sem lesz Csepelnek? Pedig mennyire várták!

Lesz, nem lesz, a süket is hallhatja: Lázár fenyeget, pitiáner bosszút forral, így keresve a főnök kegyeit. Aki mostani leégése után minden bizonnyal semmi másra nem vágyik, mint hogy 2024-ben a budai Vár erkélyéről tekintsen majd le a rohadó fővárosra, és azt dünnyögje maga elé: így jár, aki nem akar olimpiát.

Előző cikk a rovatban A Momentumot a Fidesz pénzeli levitézlett komcsik közvetítésével – Na, ki mondta ezt és hol? A Momentumot a Fidesz pénzeli levitézlett komcsik közvetítésével – Na, ki mondta ezt és hol?
Következő cikk a rovatban Kövér László kínjában a főnökét is besározta Kövér László kínjában a főnökét is besározta

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

Visszhang

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

Visszhang

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Visszhang

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

Kritika

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

Kritika

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

Kritika

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Kritika

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.