Itt a kormányzat olimpiai bosszújának első híre: elvernék a port a fővároson

  • narancs.hu
  • 2017. február 25.

Villámnarancs

Lázár Budapestet fenyegeti, de fröcsögéséből kifelejti a dolog jó oldalát.

Az MTI szerint Lázár tegnap a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt Debrecenben, hogy ha

Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás,

abból a vidék fejleszthető. Megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg 450 milliárd forintos hazai forrásból.

false

 

Fotó: MTI-Czeglédi Zsolt

Világos beszéd:

ha nincs olimpia, akkor is el fognak szórni

egy tonna pénzt mindenfélére, viszont Budapest nem kap belőle egy petákot sem. Jaj, akkor ötvenezres atlétikai stadionja sem lesz Csepelnek? Pedig mennyire várták!

Lesz, nem lesz, a süket is hallhatja: Lázár fenyeget, pitiáner bosszút forral, így keresve a főnök kegyeit. Aki mostani leégése után minden bizonnyal semmi másra nem vágyik, mint hogy 2024-ben a budai Vár erkélyéről tekintsen majd le a rohadó fővárosra, és azt dünnyögje maga elé: így jár, aki nem akar olimpiát.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.